Az idei első negyedévben - igen alacsony bázishoz képest - a magyar GDP hét éve nem látott mértékben, 3,5 százalékkal emelkedett, s az EU-ban is csak a lengyel és román adat volt magasabb. A legtöbb ágazat dinamikusan növelte teljesítményét. Az ipari termelés 8,4 százalékkal, ezen belül a feldolgozóipari 10 százalékkal emelkedett. Hosszú idő után nemcsak a kivitel, hanem a belföldi értékesítés is emelkedett. Márciusban két éves visszaesés után, ha szerény mértékben is, de már az elektronikai ipar termelése is bővült. Az építőipari termelés több mint 20 százalékkal lett nagyobb. A kiskereskedelmi forgalom 6,4 százalékkal nőtt. A munkanélküliek száma egy év alatt 2,9 százalékponttal, 8,1 százalékra csökkent. A beruházások alacsony bázishoz viszonyított látványos növekedése az első negyedévben is folytatódott (+22,6 százalék), az év során azonban lassulás várható - állapította meg a a GKI Gazdaságkutató Zrt.

Az első negyedévben a bruttó átlagkereset 1,8 százalékkal, a közmunkások nélkül 6,4 százalékkal emelkedett. Mivel a nettó keresetek ugyanennyivel nőttek, az áremelkedés pedig átmenetileg megszűnt, a negyedévben a reálkeresetek is ugyanennyivel emelkedtek. Az idei béremelések a versenyszektorban a rendkívül alacsony infláció miatt feltehetőleg elmaradnak a tavalyitól, a közmunkások száma és ezzel aránya pedig valamelyest csökken. Így a bruttó átlagkereset 3 százalék körül emelkedik.

Áprilisban 0,1 százalékkal csökkent a magyar árszínvonal, s az EU másik hat tagállamában is defláció volt. A magyar adat elsősorban nem a piaci folyamatok, hanem a diktált rezsicsökkentés következménye: a maginfláció 2,4 százalék volt. Az év hátralevő részében ugyan elkerülhetetlen a piaci áremelkedés, azonban az őszi újabb rezsicsökkentést is figyelembe véve az idei infláció 0,5 százalék körüli, esetleg ez alatti lesz. Így a reáljövedelmek 3 százalék körüli emelkedése mellett a kiskerforgalom 3 százalékos és a fogyasztás 2 százalék körüli növekedése várható. A vásárlóerő ideihez hasonló, mesterséges növelése azonban 2015-ben már aligha lehetséges - vélik a kutatók legújabb előrejelzésükben.

Az államháztartási hiány az első négy hónapban csaknem elérte az éves előirányzatot, a GDP-arányos államadósság pedig a tavaly év végi, mesterségesen alacsony 79,2 százalékról az első negyedév végére átmenetileg 84,6 százalékra emelkedett. Mivel a túlzottdeficit-eljárás újraindulásának elkerülése már csak az EU-forrásokhoz való hozzáférés miatt is a kormány elsődleges célja, a 3 százalék alatti deficit elérése szinte biztosra vehető. Ennek terhei közvetlenül feltehetőleg az üzleti szférát fogják érinteni, s csak ennek továbbhárítása a lakosságot - szól a prognózis.

Prognózis 2014-re (éves változás, százalék)
GDP2,5
Ipari termelés5,0
Beruházások8,0
Építési-szerelés10,0
Kisker forgalom3,0
Kivitel4,0
Behozatal5,0
Külker egyenleg (milliárd euró)6,8
Euróárfolyam (átlag, forint)308,0
Áht hiánya (pénzforgalmi, milliárd forint)1030,0
Bruttó átlagkereset3,0
Fogyasztói árak (éves átlag)0,5
Fogyasztói árak (dec.)1,7
Munkanélküliségi ráta (%)8,6
Forrás: GKI