Az Együtt-PM szövetség vezetője a New York-i Columbia Egyetemen hely idő szerint kedd délután tartott, A demokrácia és a jogállamiság elleni kihívások Közép-Európában című előadásában hangsúlyozta, "a fertőzés potenciális veszélye nagy és egyre növekszik, és kockázatot jelent, ha ez a modell divattá válik régiónk könnyen destabilizálható középső és keleti vidékein". A vezető szerint a magyar modell elmozdulást jelent a piacbarát "washingtoni konszenzustól", de nem a kínai fejlődési modell alapjául szolgáló "pekingi konszenzus", hanem a több közép-ázsiai ország által követett "posztszovjet típusú államszervezési modell" felé. Ebben a modellben az oligarchák által támogatott erős emberek tartják ellenőrzésük alatt az intézményeket és a demokráciát. Csakhogy ezek az országok - Magyarországgal ellentétben - természeti kincsekben gazdagok és nem tagjai sem a NATO-nak, sem az Európai Uniónak - tette hozzá Bajnai.

"Ebben az értelemben az orbáni modell potenciális fertőzés- és veszélyforrás az Európai Unió számára és a két hónapon belül megtartandó magyar választások létfontosságúak lesznek, így vagy úgy, de nagyon erős üzenetet fognak közvetíteni erről a rendszerről. Magyarország nemcsak egy bal- és egy jobboldali kormány között fog választani, hanem hosszú távon dönt majd a jövőjéről. Ez a tét" - jelentette ki.

Bajnai szerint a magyar választások hatással lesznek Közép- és Kelet-Európára, az Európai Unióra, valamint a keleti és a nyugati elemek egyensúlyára a térségben. Mint fogalmazott, a választást aggodalommal figyelik Amerikából és Európából egyaránt, ám azt csakis a magyarok belülről, nem pedig mások, kívülről dönthetik el.

Bajnai Gordon kijelentette, hogy Magyarország egy olyan szövetségi rendszer része, amelyben egy "posztszovjet típusú államirányítási modell" hosszú távon nem konszolidálható, mert ahhoz vagy Magyarországnak, vagy az Európai Uniónak meg kellene változnia.

Pakssal nő az eladósodás

A volt kormányfő az állami szuverenitás szempontjából veszélyes kísérletnek nevezte a megállapodást, amelyet Magyarország társadalmi vita nélkül kötött meg a paksi erőmű bővítéséről Oroszországgal. A politikus szerint az egyezség a bruttó hazai termék (GDP) 80 százalékáról 90 százalékra emelte az eladósodottság szintjét, 60 évre az orosz nukleáris fűtőanyagtól teszi függővé a magyar villamosenergia-ellátást, amivel Magyarország függősége új minőségi szintre emelkedett attól az Oroszországtól, amely amúgy is a belső piacon felhasznált földgáz 80 százalékát szállítja.

Megítélése szerint Magyarországnak várnia kellett volna a döntéssel, amíg az atomenergetikai ipar beépíti biztonsági gyakorlatába a fukusimai katasztrófából levont tapasztalatokat. Úgy vélekedett, hogy energiatakarékossági intézkedésekkel a lakossági energiafelhasználást rövid időn belül 20-30 százalékkal lehetne csökkenteni.

Megkísérlik átírni a történelmet

A volt miniszterelnök megítélése szerint az "orbáni kormányzási modell" fenntarthatatlan, részben ez magyarázza, hogy Orbán Viktor Oroszországgal a "nemzeti szuverenitást csorbító" alkut kötött, amely szavatolja a választási kampány során megígért alacsony gázárakat.

Bajnai jellemzése szerint a magyar kormány politikája bal- és jobboldali populista elemeket elegyít. Bírálta a megfogalmazása szerint ciklusokon túlmutató politikai intézményi berendezkedést és az államosításokat, illetve a "történelem átírására irányuló kísérleteket", konkrétan pedig a budapesti Szabadság téren a náci megszállás 70. évfordulója alkalmából felállítandó emlékművet.