A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

Az új munka törvénykönyve olyan módosításokat is tartalmaz, amelyek komoly fejtörést okozhatnak a kereskedőknek. A kódex megszünteti a több műszakos munkaidő fogalmát, helyébe a több műszakos tevékenység lép − mondta Czeglédy Edina, a Noerr és Társai Iroda munkajogi csoportjának vezetője. A munkaidő csak akkor minősül több műszakosnak, ha a tevékenység eléri vagy meghaladja a heti 80 órát.

Mivel azonban a törvény nem definiálja egyértelműen, hogy mi számít tevékenységnek, ezért ennek meghatározása problémát okozhat például a kiskereskedelemben, főleg a plázákban működő üzleteknél, elsősorban a vasárnapi munka miatt. A munkaidőszabályok változása ugyan lehetővé tette, hogy a heti pihenőidőt összevontan 48 órában is kiadhassa, illetve munkaidőkeret alkalmazása során hétköznapra átcsoportosítsa, ez azonban még nem jogosítja fel a munkaadót, hogy rendes munkaidős munkavégzésre ossza be vasárnap is a dolgozóit.

Rendes − pótlékfizetés nélküli − munkaidőbe ugyanis csak a megszakítás nélküli, több műszakos vagy idényjellegű tevékenység keretében, készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott dolgozókat, továbbá kizárólag hétvégén, részmunkaidőben alkalmazott munkavállalókat oszthat be a munkaadó. További kivételt jelent a rendeltetése szerint vasárnap is működő munkaadó − ez inkább a közszolgáltatásokat, egészségügyi ellátást jelenti, és nem a kereskedelmet −, valamint a külföldön végzett munka esete, illetve a társadalmi közszükségletet kielégítő vagy külföldre irányuló, vasárnap is szükséges munkavégzés jelent. Mindez egyúttal azzal is járhat, hogy csak a túlmunkakeret terhére és 50 százalékos bérpótlék mellett lehet majd vasárnapi munkavégzést elrendelni a kiskereskedelemben.

Bérpótlékok:

1. Egységes műszakpótlék: az alapbér 30 százaléka

2. Éjszakai bérpótlék: az alapbér 15 százaléka

3. Vasárnapi pótlék: az alapbér 50 százaléka

4. Készenlét: az alapbér 20 százaléka

5. Ügyelet: az alapbér 40 százaléka