A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Az elmúlt héten osztrák kezdeményezésre a közelmúlt egyik legkomolyabb nemzetközi internetes csalásokkal és bankkártyás visszaélésekkel foglalkozó bűnszervezetét Budapestről irányító − román állampolgárságú − személyeket tartóztatott le a rendőrség. A most Ausztriában perbe fogott bűnszervezet tagjai lényegében az összes olyan csalást elkövették, amely jelenleg bevett gyakorlatnak számít: nemcsak bankkártyákat klónoztak, illetve megszerzett bankkártyaadatokkal vásároltak az interneten, hanem nemzetközi internetes aukciós oldalakon is szép számmal követtek el visszaéléseket.

Megugrott az internetes csalások aránya

A bankkártyák evolúciója, a chip­kártyák megjelenése nyomán Európa-szerte jelentősen visszaesett a bankkártyás csalások száma: az Európai Központi Bank (ECB) által a napokban kiadott, bankkártyacsalásokról készült jelentés szerint a SEPA-tagországokban kibocsátott kártyákkal 2011-ben 1,16 milliárd euró kárt okoztak, ami messze a legalacsonyabb érték hosszú ideje − a korábbi csúcstartó, 2007-esnél 7,6 százalékkal kisebb tételt jelentett. Ugyanakkor a visszaélések számát vizsgálva a 2007-es 45 százalékról 60 százalékra emelkedett az internetes vásárlások során elkövetett (Card Not Present, CNP) visszaélések aránya.

Magyarország viszonylag jól áll a kártyás visszaélések tekintetében, ami a bankok által bevezett általános biztonsági megoldásoknak (sms-kontroll, egyszeri sms-kód internetes vásárlásokra) köszönhető, ugyanakkor a CNP-csalások aránya nálunk is megugrott az elmúlt időszakban.

Előre csak előleget

A most lekapcsolt bűnszervezet tagjai − hasonlóan az utóbbi időben tapasztalt trendekhez − határokon átnyúló ügyleteket bonyolítottak le. Volt példa arra, hogy hamis útlevelekkel, okmányokkal egy másik országban igényeltek (és kaptak) hitelkártyát, majd azzal egy harmadik államban fedezetlenül költöttek. De azt is a tökélyig vitték, hogy nemzetközi aukciós oldalakon hirdettek termékeket, amelyek ellenértékét a szintén fiktív személyek által nyitott bankszámlákra utaltatták át anélkül, hogy az árut elküldték volna − amely soha nem is volt a birtokukban.

Ezzel kapcsolatban itthoni rendőrségi szakértők régóta hiába tanácsolják, hogy az áru megérkezéséig legfeljebb előleget fizessen a vásárló, sokan azt gondolják, hogy az összeg gyors utalása felgyorsítja az óhajtott áru megszerzését. Európai csúcsnak tekinthető, hogy a közelmúltban Németországban egy aukciós portálon egy vásárló egy többmilliós traktort vett volna egy elvben finn eladótól − az áru persze nem érkezett meg.