Az elszabaduló árak és a szomszédban dúló háború alaposan átírta a magyar lakosság pénzügyi terveit. A megkérdezettek többségének az infláció és ezzel összefüggésben az élelmiszerárak növekedése okozza a legnagyobb kihívást az év első felében. Sokan halasztják a nagyobb kiadásaikat, és jelentős azoknak a száma is, akik felélték a megtakarításaikat – ez is kiderül a BÁV Zálog áprilisi országos, reprezentatív kutatásából. A kutatás többek között arra keresett választ, hogy milyen megtakarításokkal rendelkeznek a magyar családok, és milyen pénzügyi kihívásokkal szembesülnek az év első felében.

A megkérdezettek közel 70 százaléka érzi úgy, hogy az áremelkedések jelentősen rontják anyagi helyzetüket, 10-ből 8 válaszadó esetében pedig a fizetésük már nem követi az infláció növekedési ütemét. Míg a BÁV Zálog tavalyi kutatásából az derült ki, hogy a megkérdezettek zöme a pandémiás helyzet enyhülésével az első komolyabb kiadását nyaralásra akarta szánni, addig idén inkább újratervezik a költéseiket és elhalasztják az olyan nem létfontosságú kiadásaikat, mint a nyaralás. A prioritások megváltozása más területeket is érint: míg tavaly például a válaszadók 15 százaléka tervezett gépjárművásárlást, addig idén ez az arány már csupán 5 százalék volt.

Kapcsolódó

Sokba kerül az egészségünk

Az idei kutatás eredményei azt mutatják, hogy az első félévben a családi költségvetést további jelentős kiadások is terhelik: az otthonok komfortosabbá tétele (felújítás, háztartási gépek vásárlása), az egészségügyi kiadások, de a családi események (húsvét, ballagás, esküvő) is sokba kerülnek.

A megtakarítások terén is jelentős változások következtek be. A tartalékkal egyáltalán nem rendelkezők aránya egy év alatt 9 százalékponttal emelkedett, és elérte a 40 százalékot, ráadásul a legtöbb megkérdezett esetében a meglévő megtakarítások is csupán néhány hónapra elegendőek. Mindemellett figyelemre méltóan átrendeződött a megtakarítási formák népszerűsége is. Míg abban nincs változás, hogy a válaszadók egyharmada tartja spórolt pénzét készpénzben, addig a bankbetétet választók aránya 9 százalékponttal 20 százalék alá csökkent. Az államkötvények és részvények kedveltsége ennél is nagyobbat esve egy év alatt megfeleződött. Az értéktárgyak ugyanakkor rendkívül népszerűek: a válaszadók 19 százaléka rendelkezik adott esetben pénzzé tehető ékszerrel, nagy értékű karórával, műtárggyal vagy például az egyre népszerűbb befektetési célú aranytömbbel.

„A kutatásban azt is vizsgáltuk, hogy milyen lehetőségeket mérlegelnek az 500 ezer forint alatti kölcsön felvételét tervezők. A válaszadók 28 százaléka zálogkölcsön felvételében is gondolkodik. A BÁV fiókjainkban a zálogkölcsönök mellett az ékszerek és befektetési célú aranytömbök iránti kereslet növekedése is alátámasztja, hogy felértékelődött a pénzzé tehető értéktárgyak szerepe” – összegezte Dandé Imre, a BÁV Zálog üzletágigazgatója.