Kósza hírek voltak, de a törvényt csak akkor láttuk, amikor megjelent az Országgyűlés honlapján - mondta a lapnak Vámos György, aki szerint nem a meglepetés volt a legnagyobb baj, hanem hogy egy többletmunkát és költséget jelent.

"Ha ugyanis felajánlunk majd valamit, azt el is kell különítenünk. Aztán várnunk kell a választ, hogy vajon elfogadták-e a felajánlást. Ha pedig közben lejár a termék minőség megőrzési határideje, akkor onnantól már értékesíteni sem lehet, attól fogva már tényleg csak adományként kezelhető. A kereskedőnek ilyenkor egyetlen érdeke van, hogy mielőbb megszabaduljon ettől az útban lévő készlettől. Ezért én azt feltételezem, hogy nem sok ilyen felajánlás lesz. Az eladónak ugyanis nem üzleti, piaci érdeke, hogy ezeket a plusz munka- és költségterhet cipelje. A kereskedők eddig is kapcsolatban voltak karitatív szervezetekkel, mert nem volt érdekük ezeket az élelmiszereket kidobni, ha valakinek oda tudták adni. Nem a céllal van tehát a bajunk, hanem azzal, hogy egy bizonytalan működésű rendszer közeleg, amiről nem tudunk semmit." - magyarázza a szakember.

Kapcsolódó

Szerinte az élelmiszerpazarlás mindössze 5 százalékáért felelős a kereskedelem, a lakosságnál és a termelőknél is sok hulladék keletkezik.

Vámos szerint a többletköltséget nem nagyon lehet áthárítani a vásárlókra, mert a verseny nagy.

A nagy láncok kiskereskedelmi adójának legfelső sávjában történő emelésről azt mondta, hogy nincs olyan vállalkozás, amelyik ennek örül. Az adóemelés a 100 milliárd forint feletti árbevételű cégeket érinti, a legfelső sáv mértéke módosul 2,5 százalékról 2,7 százalékra.