A BruxInfónak nyilatkozó EU-források szerint a közelgő brit kilépésnek óhatatlanul következményei lehetnek az uniós büdzsébe történő tagállami befizetések mértékére, tekintettel arra, hogy a leválás a brit ki- és befizetések fokozatos kivezetésével jár majd.

Ha nevük mellőzését kérő EU-források feltételezése helytállónak bizonyul, az uniós büdzsé lehet az egyik első, hanem a legelső terület, ahol az Európai Unió beleütközhet a Brexit negatív következményeibe. Egy költségvetési ügyekre szakosodott EU-illetékes szerint aligha lehet megkerülni, hogy a leválás miatt még a jelenlegi, 2014-2020 közötti pénzügyi időszakban fokozatosan kivezessék a brit be- és kifizetéseket.

Kapcsolódó

Ennek az lehet az egyik következménye, hogy - ha csak egyhangúan nem módosítják a hétéves keretköltségvetésről szóló jogszabályt - a többi tagállamnak kell majd pótolnia a csökkenő brit hozzájárulások miatt kieső összegeket. A müncheni központú Ifo gazdaságkutató intézet néhány napja éves szinten 2,5 milliárd euróra becsülte a Brexit miatt szükségessé váló pótlólagos német befizetést. Ugyanezért Franciaországnak 1,9, Olaszországnak pedig 1,5 milliárd euróval többet kellene befizetnie, de Lengyelország sem úszná meg plusz 200 millió euró alatt.

Ugyanakkor egyelőre semmi sem végleges, így más megoldások és következmények sem kizárhatók - figyelmeztetnek ugyanezek a források. Az Európai Bizottság éppen a Brexit-szavazás miatt csütörtökön - a szokásosnál egy hónappal később - terjesztette elő a 2017-es költségvetési tervezetet. Ennek révbe juttatása a szlovák elnökségre vár majd.

Emellett viszont a bizottságot jogszabály kötelezi arra is, hogy a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatára vonatkozó javaslatát 2016 vége előtt bemutassa. Ez a Bruxifo szerint az ősz vége felé várható. Ami a félidős felülvizsgálatot illeti, várakozások szerint radikális átalakítások helyett inkább csak kozmetikai változások várhatók.

Az új tagállamokat is potenciálisan érintő fejlemény lehet, hogy egyes nettó befizetőknek már szemet szúrt, hogy ebben az időszakban eddig igen alacsony fokú a felzárkóztatási források tagállami abszorpciója. Egyes országok erre hivatkozva az éves költségvetésben, vagy akár hosszabb távon is átcímkéznék a pénzeket. Az éves költségvetésről minősített többséggel döntenek az Európai Tanácsban.