Az államháztartás központi alrendszerének 2017-es hiánya 1973,9 milliárd forintot tett ki - adta hírül a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Ezen belül a központi költségvetés 1904,2 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 142,2 milliárd forintos hiánnyal zártak, míg az elkülönített állami pénzalapok 72,5 milliárd forintos többletet értek el.

Kapcsolódó

A kormány a tavalyi évre 1166 milliárd forint hiányt tervezett be, a végső összeg ezt 69,2 százalékkal haladja meg.

Az elmúlt év utolsó hónapjában a központi alrendszer 334,9 milliárd forintos hiányt mutatott.

November végén 1639 milliárd forint volt az államháztartás hiánya, amely a hiánycél 40,5 százalékát jelentette. Az év első tizenegy hónapjában a központi költségvetés 1667,0 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 93,3 milliárd forintos hiánnyal zártak, míg az elkülönített állami pénzalapok 121,3 milliárd forintos többletet értek el.

Tavaly decemberben az államháztartás egyenlege 907,6 milliárd forinttal romlott, így az első tizenegy havi deficitnek köszönhetően az éves hiány 848,3 milliárd forint lett. A brutális decemberi adat nem volt előzmény nélküli, hiszen míg az első tizenegy havi egyenleg plusz 59,3 milliárd forintot mutatott, a kormány számaiból kiderült, hogy decemberre 800 milliárdot meghaladó egyenlegromlást tervez.

Pénzforgalmi vagy eredményszintű

Meg kell különböztetni a pénzforgalmi és az eredményszemléletű, vagyis az Európai Unió módszertanának megfelelően számított hiányt - magyarázta nemrég Banai Péter Benő, az NGM államháztartásért felelős államtitkára.

Mivel az állam megelőlegezi a kedvezményezettnek járó uniós támogatások kifizetését, főként ez okozza az év első tizenegy hónapjában látott magas deficitet. Azonban az eredményszemléletű számításban a kiadásokra 80-85 százalék uniós bevétel elszámolható, sőt mivel ezek a pénzek be fognak érkezni a költségvetésbe, a vonatkozó szabályok értelmében mindezt nemcsak el tudják, de el is kell számolniuk bevételként.

Emellett az állam egészének pozíciójánál a központi költségvetés mellett például az önkormányzatok helyzetét is figyelembe kell venni. Az önkormányzatoknak juttatott források kiadást jelentenek a központi költségvetésnek, viszont bevételt az önkormányzatoknak. Ezen tételek ezer milliárd forint feletti különbözetet adnak a két módszertan szerinti számítás között. Az államtitkár szerint ezért az idei 2,4 százalékos hiánycél teljesíthető, és mivel a számítási módszert nem Magyarország írja, így az Európai Bizottság és a különböző nemzetközi szervezetek is hasonlóan ítélik meg az államháztartás helyzetét.