Szélsőségesebb lett a nyári csapadék eloszlása Budapesten, valószínűsíthetően a klímaváltozás hatására: az utóbbi 30 évben egyaránt nőtt a rendkívül csapadékos napok száma és az egybefüggő száraz időszakok maximális hossza is.

Az utolsó 30 évben (1991–2020 között9 Budapesten nőtt az extrém csapadékos napok száma a nyári hónapokban. (Jelentős csapadékmennyiségnek számít, ha az egy nap alatt lehullott összeg meghaladja a 20 vagy 40 mm-t - igaz, akár már a 10 mm-nél nagyobb értékek is problémákat okozhatnak például a közlekedésben. Összehasonlításképpen: januárban átlagosan 30 mm hullik összesen a teljes hónapban).

Kapcsolódó

A fővárosban különösen problémás a nagycsapadékú napok számának gyakoribbá válása, illetve az intenzitás növekedése. A rengeteg betonfelület vízzáróként viselkedik, így akadályozza, illetve lassítja a víz talajba való szivárgását. Sok esetben ellehetetleníti a közlekedést, a csatornahálózat nem képes elvezetni a vizet, városi villámárvizek alakulhatnak ki, lakások, pincék ázhatnak be - írta Kis Anna meteorológus, az ELTE TTK meteorológiai tanszékének tudományos munkatársa a Másfélfok.hu-n.

Nemcsak az extrém esőzés, hanem a csapadék hiánya is komoly gondokat okozhat. Az egymást követő száraz napok maximális száma (tehát amikor megszakítás nélkül nem hullik eső) egy kismértékű növekedést mutat a nyári hónapokban. Amíg 1901 és 1990 között átlagosan 13 napig tartottak a leghosszabb egybefüggő száraz periódusok nyáron, 1991–2020-ra ez a szám 15 napra nőtt, azaz átlagosan akár fél hónap is eltelhet (0,1 mm-t meghaladó) csapadékhullás nélkül.

Összességében tehát a nyári csapadék eloszlása a szélsőségek felé tolódott Budapesten: az extrém nagy esőzések és az egybefüggő száraz időszakok maximális hossza egyaránt növekedést mutat.

Az éghajlati modellszimulációk szerint a jövőben szélsőségesebb lesz a csapadékeloszlás Magyarországon. Várhatóan hosszabb egybefüggő száraz időszakokra számíthatunk. Továbbá valószínűsíthetően nő az egy nap alatt lehullott maximális csapadékmennyiség, amely összefüggésben áll a hőmérséklet-emelkedéssel, hiszen a melegebb légkör több nedvességet képes magában tartani (amely aztán kihullik). Így tehát a csapadék nagymértékű természetes változékonysága mellett az emberi tevékenységből eredő közvetett hatások is szerepet játszanak a tendenciákban - írta a szakember.