A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Száz angol fontra, azaz 33 ezer forintra nőtt az európai hotelek szobáinak átlagára egy év alatt. A szolid emelkedésben főleg a skandináviai fővárosok jártak az élen − Oslóban 2 százalékkal, Koppenhágában 10 százalékkal, Stockholmban pedig 7 százalékkal kellett többet fizetni egy szállodai szobáért, mint egy évvel korábban.

A vesztesek a nagy európai fővárosok: Londonban 19, Firenzében 15, míg Rómában 14 százalékkal estek a hotelárak. A trivago Hotel Price most publikált városindexe szerint a kontinens 50 országából 39-ben kell magasabb hotelárakkal szembenézniük a turistáknak. Néhány városban kirívóan magas árakat találni: Genfben egy átlagszoba közel 200 fontba, azaz 66 ezer forintba kerül, míg Velencében egy kétágyas szobáért 172 fontot kell leszurkolni. Nem sokkal marad el ettől Cannes, ahol a tavalyinál 18 százalékkal többet − 161 fontot − kell fizetni egy szobáért.

Nem ilyen derűs a kép Budapesten. Egy másik elemzés, az STR adatai szerint az év első hat hónapjában ugyan jelentősen nőtt a foglaltság − 53-ról 58 százalékra −, de az átlagár csak minimális mértékben nőtt. A 62 eurós szobaár 65-re való emelkedése azt mutatja, hogy a magyar fővárosba látogatók továbbra is az alacsony kategóriájú hoteleket részesítik előnyben − ugyanakkor a 4-5 csillagos hotelek sem tudtak jelentősen árat emelni. A foglaltság hazai növekedésében − hatékony marketing és vonzó programok híján − az uniós elnökség játszott  meghatározó szerepet. Még elgondolkodtatóbb a magyar főváros turisztikai helyzete, ha az első félévi adatokat a két versenytárséval, Prágáéval és Bécsével vetjük össze. Az 58 százalékos budapesti foglaltság még uniós elnökséggel együtt is elmarad a prágai 61 vagy a bécsi 69 százaléktól, a 65 eurós átlagár pedig több mint 10 euróval kevesebb a prágainál és 24-gyel marad el a bécsitől.