A tengeren szállított cseppfolyósított földgáz (lng) horvátországi lefejtőjére vagy a Kaszpi-térség gázára belátható időn belül aligha lehet számítani.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ezután is mindenkivel minden szándéknyilatkozatot alá fog írni. Ilyen például az északkeleti határunkon futó Eastring, amelynak megvalósultában talán már a kezdeményező szlovákok se hisznek.

Kapcsolódó

Budapest számára egy a lényeg: az orosz-ukrán gáztovábbítási szerződés 2019 végi lejárta után valahonnan kapjon orosz gázt. Az Orbán-kabinet ekkorra már tető alá hozhatja a Kremllel kötendő új, az eddiginél rövidebb időtávú és kevesebb mennyiségre vonatkozó gázvásárlási szerződést - írta a napilap.

A Népszava korábbi információi szerint a kabinet azzal számol, hogy az orosz-ukrán szerződés lejárta után Magyarország a Balti-tenger alatt tervezett orosz-német Északi-áramlat II nevű gázvezetéken keresztül, észak felől jut majd orosz gázhoz. Ezzel értelmet nyerne a jelenleg üresen kongó magyar-szlovák vezeték is.

Az Orbán-kormány 2018-ig szeretné tető alá hozni az új magyar-orosz gázszerződést. Igényként az eddigi húsz- helyett ötéves táv, évi 8 helyett 3 milliárd köbméter körvonalazódik úgy, hogy az árazás az olaj helyett minél inkább a gáztőzsdét vegye figyelembe. A végcél pedig a gázárak leszorítása a lakosság és az ipar számára.