Két hét alatt összesen öt emlékérmét bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank.

Szeptember 23-án jelent meg a modern hazai gyógyszeripar megteremtője, Richter Gedeon 150. születési évfordulója alkalmából készült 2 ezer forintos emlékérme.

 

Szeptember 29-én az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma születésének 175. évfordulójára jelent meg egy 15 ezer forint névértékű ezüst és 2 ezer forintos színesfém emlékérme.

 

Egy nappal később, szeptember 30-án pénteken folytatódott a magyar népmesés sorozat a Király kis Miklós című meséről "szóló" - 2 ezer forintos - érmével. Szintén pénteken került a piacra a a magyarországi megyéket és megyeszékhelyeket bemutató sorozat első darabja, amelyen Bács-Kiskun megye és Kecskemét szerepel. 

Jövő kedden - az állatok világnapján - pedig a kutyás sorozat új tagja jelenik meg. A vizslás érme 2019-ben, a komondoros 2020-ban, az agaras 2021-ben jelent meg, most pedig a mudi kap egy - 2 ezer forint névértékű - érmét. 

Mire valók? És mire nem?

A kutyás és a többi emlékérme törvényes fizetőeszköznek számítanak, így bárhol elfogadják azokat, ám nem erre valók. Az emlékérmék ugyanis - az egyedi kivitelezés és korlátozott példányszám mellett - pont azzal őrzik meg különleges értékközvetítő szerepüket, hogy nem vesznek részt a napi pénzforgalomban. Arról nem beszélve, hogy egy élelmiszerboltos bevásárlásnál problémát okozhat egy ilyen érme, mert ritkaságnak számítanak a többi - úgynevezett - forgalmi érmékhez képest.

Tehát kerülni kell az emlékérmékkel való fizetést, mert zavarja a normál pénzforgalmat. Aki pedig esetleg megválna az emlékérméjétől, bármikor eladhatja. Akár meghirdetheti az interneten, de a jegybank is kötelezettséget vállal arra, hogy az általa kibocsátott érméket névértéken visszavásárolja.