Bár a válságadókkal és a nyugdíjvagyon államosításával a költségvetési hiány valóban nem indokolja a kohéziós támogatás befagyasztását, Magyarország strukturális hiánya továbbra is magas, erre figyelmeztet az Európai Bizottság döntése - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csaba László.

"Ez elég durva, de alapvetően jelző intézkedés, ami arra utal, hogy ha majd az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap elkezd hivatalosan is tárgyalni Magyarországgal a hitelnyújtás feltételeiről, akkor meg kell válaszolnunk azt a kérdést, hogy mekkora is a szerkezeti hiány, és be kell mutatnunk a csökkentésére irányuló konkrét intézkedéseket" - hangsúlyozta.

Kapcsolódó

A közgazdász igazat adott a szocialista Kovács Lászlónak, aki úgy vélte, hogy a bizottság már nem akar engedékenynek látszani. "Az Európai Bizottság úgy érzi, hogy a görög és talán más ügyekben is túlságosan engedékeny volt, és most nem akar ismét nagyapót játszani, inkább keményen lép fel mindenkivel szemben" - vélekedett.

Csaba László szerint az Európai Bizottság döntése a hiteltárgyalásokra nézve sem biztató, mert megjeleníti azt a rossz viszonyt, ami a magyar kormány és az Európai Bizottság között az elmúlt időszakban kialakult.

A közgazdász úgy vélte, hogy az idei költségvetés hiánycélja még mindig áll, ám ez nem válasz arra a sokak által feltett a kérdésre, hogy mi történhet a következő 2-2,5 évben.

Önmagában nem baj, hogy Magyarország a nemzetközi érdeklődés homlokterébe került - vélekedett a CEU tanára -, de egyelőre elmaradt az a fajta magyar csoda, amit sokan vártak. Szó sincs arról, amiről 2011 augusztusáig beszéltek, vagyis az 5-5,5 százalékos növekedésről, tömeges munkahelyteremtésről, a forint árfolyamának erősödéséről, az infláció csökkenéséről, a költségvetési egyensúly javulásáról - figyelmeztetett, hozzátéve, hogy további nagyon nehéz időszakra kell felkészülni.

Amíg nincsenek olyan eredményeink, amilyeneket az előző másfél évben vártunk, és amíg a magyarnál magasabb gazdasági növekedést tud felmutatni egy sor uniós tagállam, addig nekünk az lenne a jobb, ha nem beszélnének rólunk ennyire sokat. "Márpedig egyelőre csak az evickélés jeleit látjuk" - fogalmazott a közgazdász.