A Parlamentben Fónagy János expozéjával elkezdődött a személyszállítási törvény általános vitája. Az államtitkár elmondta: a közösségi közlekedés társadalmi megítélése az elmúlt húsz évben folyamatosan romlott, ugyanúgy, ahogyan a közösségi közlekedésben dolgozók helyzete is. A jogszabály javaslatot tesz a közösségi közlekedés hosszú távú finanszírozására, meghatározza a minimális szolgáltatás fogalmát, egységes tarifarendszert vezet be.

A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat 4 millió embert érint, fontos törvényről van szó - mondta Nagy Andor, KDNP-s képviselő. Az előterjesztést szerinte jelentős társadalmi vita előzte meg, a munkáltatókkal jelenleg is tárgyal a kormány arról, hogy hány százalékát fizessék dolgozóik utazási költségeinek. Úgy fogalmazott, a cél az, hogy a munkaadók is jól járjanak.

Kapcsolódó

A szakszervezet másképpen gondolja

Durva beavatkozás a vállalkozások költségeibe, hogy a helyi közlekedési bérletek 86 százalékát a munkaadóknak kellene fizetni - mondta Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke kedden Tatabányán Szerinte a szakszervezetek tapasztalata szerint a munkáltatóknak kötelezően előírt terhek bevezetése után rendszerint csökkenek a munkavállalói juttatások, ezért az MSZOSZ nem tartja jó megoldásnak a közösségi finanszírozású feladat részleges átadását a munkaadóknak, a költségek rájuk hárításával.

A bérkompenzációs csomaggal kapcsolatban is kifogásokat fogalmazott meg: "az elvárt béremelésnél akkor sincs szankció a munkáltató részére, ha csak az érintett munkavállalói kör kétharmadát érinti, aljasnak és visszataszítónak tartjuk". Béremelésnek sem nevezte az elvárt bérköltség emelését, mivel a dolgozók reálkeresete az intézkedések hatására nem emelkedik, sőt, az új adószabályok miatt csökkent a kereset a béren kívüli juttatások elvételével.