Nagymértékben segítheti a pályakezdő fiatalok foglalkoztatását, hogy ha - mint több uniós tagállamban - Magyarországon is csak bizonyos ledolgozott idő után kapják meg a teljes minimálbért - mondta Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár az InfoRádió Aréna című műsorában.

"Nagyon sok országban az a helyzet, hogy a pályakezdő, 18 éves fiatal a mindenkori minimálbér 80 százalékát kapja, majd évente 5-5 százalékos emelkedéssel 22-23 éves korában éri el a teljes minimálbért a fizetése. A pályakezdő fiataltól nem lehet elvárni, hogy a második napon már úgy teljesítsen, mint az, aki 20 éve a munkapadnál vagy az irodában dolgozik, tehát reális ez a fajta különbségtétel, amivel ráadásul óriási mértékben sikerül munkához segíteni a pályakezdő fiatalokat az érintett tagállamokban" - mondta az államtitkár.

Czomba Sándor megfontolandónak tartja ennek a rendszernek a magyarországi bevezetését. Emlékeztetett arra, hogy a július 1-jén életbe lépő új Munka törvénykönyvében van egy passzus, hogy a mindenkori kormány - ezeket a szempontokat mérlegelve - dönthet úgy, hogy a minimálbért "eltérítse". Úgy gondolom, hogy a 2013-as évben, adott esetben ezt érdemes átgondolni" - fogalmazott.

A kérdésre, elegendő lehet-e ez ahhoz, hogy Magyarországon tartsa a fiatalokat, Czomba Sándor azt mondta: amíg nem állnak rendelkezésre jól fizető munkahelyek, addig lesz kísértés arra, hogy a fiatalok külföldön próbálkozzanak jobb megélhetést keresni.

Ha azonban a stabilitási időszak lezártával beindul a gazdasági növekedés, azzal elérhető, hogy se fiatal, se idősebb ne vágyjon el az országból - tette hozzá az államtitkár.

Nem nőtt a közfoglalkoztatás aránya

A foglalkoztatottak száma 52 ezerrel nőtt a KSH legfrissebb adatai szerint - emlékeztetett Czomba Sándor. Ez mindenképpen jó hír, de még jobb, ha az adatot 2010 hasonló időszakával hasonlítjuk össze, mert ahhoz képes 80 ezres a növekedés. Mivel a közfoglalkoztatottak száma megegyezik az akkori időszakéval, az emelkedés, döntő többségben a versenyszférának köszönhető - hangsúlyozta.

Ami a munkanélküliséget illeti, az államtitkár szerint az nagyjából stagnál. Ugyanakkor soha nem önmagában a munkanélküliségi adattal van soha a baj - hangsúlyozta Czomba Sándor.

Emlékeztetett, hogy a munkanélküliségi ráta Magyarországon most nagyjából 11,5 százalékos, Svédországban körülbelül 8,5 százalékos - csak náluk emellett 72 százalékos a foglalkoztatottság, nálunk pedig 56,5. "Itt kezdődik a baj" - mondta.