A nemzetközi hitelminősítő szerint valószínű az is, hogy a legnagyobb magyarországi bankok zöme, vagy ezek tulajdonos bankjai profitfigyelmeztetéseket adnak ki.

A Fitch közölte: felülvizsgálja a magyarországi bankokra érvényben tartott minősítéseit, amint felmérte az új törvény hatásait az egyes bankok hitelprofiljára, és a külföldi tulajdonosok készségét a veszteségek további tőkeinjekciókkal történő ellentételezésére.

A hitelminősítő felidézte, hogy még a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes becslése szerint is 600-900 milliárd forint költséget jelenthet a magyar bankszektornak a devizahitelekről hozott törvény.

A Fitch Ratings szerint a jogszabály által előírt kompenzációs kötelezettségek a 2013. végi állapot alapján számolt rendszerszintű sajáttőke-állomány harmadát is felemészthetik. Ugyanakkor az egyes bankok esetében jelentősen eltérő hatás várható, tekintettel arra, hogy alig néhány bank termeli a szektorszintű eredmény zömét, és a tőkehelyzet néhány nagy külföldi tulajdonú banknál már most is feszes. Emellett az egyéni kinnlevőségi portfoliók összetétele is befolyásolhatja a végleges költségeket - hangsúlyozza keddi londoni elemzésében a hitelminősítő.

A Fitch számításai szerint például az OTP Bank alapszintű - Tier 1 - tőkemegfelelési rátája az új Bázel III. keretrendszer szabványai alapján viszonylag kis mértékben, 1,7 százalékponttal 14,7 százalékra csökkenne a kompenzációs költségek miatt, ami jelzi, hogy az OTP tőkehelyzete jóval erőteljesebb más magyarországi bankokénál.

A Fitch Ratings hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az Erste magyarországi érdekeltségének, valamint az Intesa leánybankjának, a CIB-nek az úgynevezett "életképességi" besorolása (VR) - amely az egyes pénzintézetek inherens hitelképességi minőségét méri - máris nagyon alacsony, "b mínusz", illetve "ccc", tükrözve e bankok gyenge eszközminőségét és tőkehelyzetét. A belga KBC tulajdonában lévő K&H e besorolása - "bb mínusz" - mindazonáltal jelentősen nagyobb veszteségelviselő kapacitást mutat - áll a hitelminősítő elemzésében.

A Fitch szerint a magyar állam részt vállalhat ugyan a devizaalapú hitelek átváltásának költségeiből, de nem valószínű, hogy ehhez "sok kedve lenne", mivel az Európai Unió épp a minap vetette fel annak lehetőségét, hogy Magyarország visszakerülhet a túlzottdeficit-eljárás hatálya alá.

A pénzügyi válság óta általánossá váltak a bankokat büntető unortodox intézkedések Magyarországon. Ezek közé tartozott a devizaalapú hitelek előtörlesztése a piacitól eltérő árfolyamokon 2011-2012-ben, valamint a jelentős mértékű külön bankadó, amelynek kivezetését az EU is kívánatosnak tartaná - áll a Fitch Ratings keddi londoni elemzésében.