Domokos László szerdán Pécsen, a Magyar Közgazdasági Társaság baranyai szervezete, a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete és mások mellett a Pécsi Tudományegyetem által szervezett 8. Pécsi Pénzügyi Napokon tartott előadásában hangsúlyozta: Magyarország államadósság-mutatója 2014-ben is javulni fog, mert a GDP növekedése várhatóan meghaladja az államadósság növekedésének ütemét. "Sok közgazdász ezt az államadósság kinövésének nevezi" - mondta.

Az ÁSZ elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy reális célként az államadósság növekedésének lassítása tűzhető ki, mert az adósság abszolút összege minden kormányzati erőfeszítés ellenére is várhatóan emelkedni fog, 2014-ben közel 1000 milliárddal.

"A GDP 3 százalékának megfelelő hiány is több mint 900 milliárd forinttal növeli az államadósságot, és ehhez jönnek a finanszírozási többletköltségek" - tette hozzá.
Domokos László utalt rá, hogy az alaptörvény szerint az államadósságot a GDP 50 százaléka alatt kell tartani, és amíg ez a cél nem valósul meg, addig - a rendkívüli helyzetektől eltekintve - a GDP-arányos államadósságot évről évre mérsékelni kell. Rámutatott, hogy az ÁSZ az ellenőrzési tervét az államadósság-mutató javítása figyelembevételével határozza meg.

Az ÁSZ elnöke utalt rá, hogy a 2000-es évek közepétől kezdődően az államadósságon belül jelentős mértékben megnőtt a devizában denominált adósság aránya, a devizakitettséget a lakosság államkötvény-vásárlásainak felfutása ellenére 2013-ban nem sikerült mérsékelni.

Beszámolt arról, hogy az ellenőrzéseik az elmúlt időszakban nemcsak a központi alrendszer adósságának ellenőrzésére terjedtek ki, hanem az önkormányzati alrendszerben és az egyéb kormányzati szervek körében keletkezett adósságokra is.

"Az önkormányzati eladósodottságnak a számvevőszék általi feltárása is hozzájárult az önkormányzati adósságok állami átvállalásához" - jelentette ki. Hozzáfűzte, az adósságátvállalás nélkül e hatalmas ellátórendszer idővel összeomlott volna.

Domokos László szólt arról, hogy a közpénzügyi rendszer fontos szerepet játszik a GDP növekedésében, mert bár a GDP meghatározó részét a versenyszféra termeli meg, az állam a bruttó hazai termék mintegy 50 százalékát újra elosztja a gazdaság szereplői között.

"Egyáltalán nem mindegy, hogy a jövedelmek, adók, és egyéb közhatalmi bevételek formájában történő elvonás, majd támogatások, beruházások, transzferek, közszolgáltatások formájában való újraelosztás milyen eredményességgel és hatékonysággal valósul meg, ez ugyanis igen jelentős mértékben határozza meg egy ország versenyképességét, és azt, hogy a gazdaságát tartósan milyen ütemben tudja növelni" - mondta.

Úgy vélte: a kormányzatnak ezen a téren vannak teendői, de "az ÁSZ-nak sem kell ölbe tett kézzel ücsörögni", fontos, hogy ellenőrzéseinek egy része olyan területekre irányuljon, amelyek közvetlenül járulnak hozzá Magyarország versenyképességének javításához, a gazdasági növekedés gyorsulásához.

"Olyan területekre kell fókuszálnunk, amelyeknél az ellenőrzés a legnagyobb hozzáadott értéket eredményezheti" - fogalmazott. Elmondta, hogy a versenyképesség ellenőrzésének prioritási közé tartozik a versenyképes tudás megszerzése és hasznosulása, a beruházások ösztönzése, az állam piacszervező képessége és a viszonylag olcsó energia biztosítása.

"Az ÁSZ-ellenőrzés feladata annak a megállapítása, hogy szabályosan, célszerűen és hatékonyan működnek-e ezeken a területeken az állami beavatkozás eszközei" - hangsúlyozta.