A miniszter felidézte, hogy Kocsis Zoltán zongoraművész egyik utolsó interjújában tette szóvá, miért is nincs minden magyarországi iskolában zongora vagy legalább egy pianínó.

"A Kodály-évhez kapcsolódva, Kocsis Zoltán inspirációjára" fogják megvalósítani a pianínó programot, az iskolákon múlik majd, hogy élnek-e a lehetőséggel. A miniszter az interjúban beszélt a Kodály-módszer újbóli meghonosításának, megerősítésének fontosságáról is. "E nélkül a magyarság szegényebb lenne és személyesen is szegényebbek lennénk".

Kapcsolódó

Hozzátette ugyanakkor, hogy "be kell tartani a lépéseket", vannak dolgok, amelyeket előbb nem kötelezővé, hanem vonzóvá kell tenni, a zenetanulás, az éneklés is ilyen.

A mindennapos éneklés célja, hogy az éneklés napi szinten legyen jelen az iskolák életében és lépésről lépésre alakuljon a dolog. "Legyenek például kórusok, ahol eddig nincs kórus, ott kiírunk pályázatot, hogy alakítsanak". Kodály Zoltán életművének egyik legfontosabb tanulsága, hogy ne csak azok énekeljenek, akik ezt magas színvonalon tudják művelni, hanem mindenki.

Az interjúban Balog Zoltán beszélt a szimfonikus zenekarok támogatásáról is: az érintett együttesek másfél milliárdos plusztámogatásban részesültek a múlt év végén, ez az összeg pedig beépül a jövő évi költségvetésbe, vagyis 2018-ban az a támogatás megmarad, amelyet erre az évre kaptak és ha még lesz plusz, az ehhez jön hozzá. A finanszírozás, az infrastruktúra biztosítása az állam dolga.

Balog Zoltán szerint zenei nagyhatalom vagyunk és az is szeretnénk maradni, ezért fontos a zenekarok, a fiatal művészek támogatása és fontos, hogy külföldön is jól "eladhatók" legyenek. Mint mondta, vinni kell a nagy művészeket és a fiatalokat, a zenekarokat a világba, ezért is fontos számára a Virtuózok című komolyzenei tehetségkutató és a Kis Virtuózok Alapítvány is.