A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke
A válság előtt sokan gondolkodtak úgy, hogy Debrecenben, Pécsett, Veszprémben vagy épp Győrött, jobban megéri ingatlanba fektetni, mint havonta több tízezer forintot bérleti díjra költeni. Ráadásul egy vagy több albérlő befogadásával még a rezsi is "kitermelhető" volt. Akkoriban jellemzően hitel segítségével vágtak bele a vásárlásba, ám a válság kitörése után ezt egyre kevesebben engedhették meg maguknak. A piacnak most az immár soha nem látott mélységbe süllyedt lakásárak adnak némi lökést, hiszen még a dunántúli nagyvárosokban is lehet 4-5 millió forintért ingatlant venni − állítják a lapunk által megkérdezett közvetítők.
A készpénzes vevők elsősorban a kisebb alapterületű, egy-másfél szobás lakásokat keresik, főként az iskolák környékén, ami a potenciális albérlők miatt rendkívül fontos. A legtöbb érdeklődőből Győrben és Veszprémben lesz vásárló, hiszen a szülők az elhelyezkedési esélyeket is mérlegre teszik. Döntő többségüknek az ár az elsődleges, ezért a panelektől sem hátrálnak meg, különösen az ország nyugati felében.
Hol van esély?
A többség persze olcsóbb rezsijű, téglaépítésű lakást vásárolna, ám 4-5 millió forintért Veszprémben, Székesfehérváron vagy Győrben ez még ma is kemény dió. Szegeden, Pécsett és Kaposváron viszont jó esély van az üzletre. A nyugat- és a közép-dunántúli régióban is bőséges a kínálat 4-5 millió forint környékén, ám ezek többnyire a város peremén, a felsőoktatási intézményektől távolabbi, nem túl jó állapotú ingatlanok.
A vevők nem riadnak vissza a jelentős felújításra szoruló, rossz beosztású ingatlanoktól sem, sőt felújított, drágább lakást alig, újat pedig szinte egyáltalán nem keresnek. Győrben 5,5−6 millió forintig is hajlandóak lakásra áldozni a pénzüket, Kaposváron viszont 4−4,5 millió a felső határ. Többségük úgy számol, öt év alatt − pláne egy-két albérlővel − bejön az az összeg, amit az albérletre kellett volna kifizetni.
Alkalmi vételre koncentrálnak
Gergácz Mónika, a Gergácz Ingatlan Iroda cégvezetője szerint a nyugat- és közép-dunántúli egyetemi városokban az érdeklődők zöme az alkalmi vételekre, a kényszer-értékesítésekre koncentrál, s sokan nem csak a gyerek lakhatását szeretnék megoldani, hanem abban is bíznak, hogy öt-hat év múlva haszonnal adhatják el az ingatlant. Szinte kizárólag készpénzért vásárolnak, maximum 6 millió forintig.
Alapvető kritérium az iskola közelsége. A lakás lehet jelentős mértékben felújításra szoruló, ám lepusztult, közüzemi hátralékkal rendelkező társasházban szinte semmit sem lehet eladni. A közelmúltban Szombathelyen egy kiváló állapotú, az iskola szempontjából is ideális helyen lévő, két és fél szobás panelt azért nem tudtak eladni, mert kiderült, a ház jelentős tartozást halmozott fel a különböző szolgáltatók felé.
Augusztus végén további keresletnövekedést várnak, hiszen akkorra már kiderül, ki mehet kollégiumba és ki nem. A gyereküknek lakást vásárlók mindezzel együtt aligha gyakorolnak jelentős hatást a piacra, hiszen jóval kevesebben vannak, mint négy-öt éve − tette hozzá Gergácz.
Gazdasági hírek azonnal, egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!
Legolvasottabb
Éjszakánként 25 eurós sarcot vetnének ki a magyarok egyik kedvelt úticéljára
Így állna bosszút Lázár Jánoson a MÁV miatt az értelmiség
Búcsúznak a kallerek a MÁV-nál
Kőkemény kritikát kapott Magyar Péter, nem maradt adós a válasszal
Varga Mihály szerint hagyjuk a megát és gigát, az egymilliárd eurós kína hitel apró
Pikó András: emberkísérlet a Palotanegyed bontása
Ausztriában fillérekbe kerül az, ami nálunk luxus csemege
Óriási a baj a patinás chipgyártónál, már minden opció az asztalon van
Az állampapír-megtakarításokat is érintheti Nagy Mártonék bűvös terve