A makói gázmező továbbra is létezik, ám ott tényleges nemkonvencionális szénhidrogén-kitermelés jelenleg nem folyik - derül ki Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter válaszából, amelyet Endrésik Zsolt független országgyűlési képviselő írásos kérdésére adott. A makói árok térségében két bányatelek található: az egyik az északon fekvő Makó-árok I.-szénhidrogén, a másik a dél-nyugatra elhelyezkedő Makó I.-szénhidrogén nevű bányatelek.

A Makó-árok I. bányatelken 1998-ban kapott kutatási engedélyt a Gustavson Associate Inc. A kutatást e cég kezdte meg, majd azt egy tulajdonosváltás után az USA-ban és Kanadában aktív Falcon magyarországi leányvállalata, a TXM Olaj- és Gázkutató Kft. folytatta. A bányatelket 2007-ben jelölték ki. A TXM Kft. a projektbe partnerként a Mol Nyrt.-t és az ExxonMobilt is bevonta (33,5-33,5 százalékos részesedéssel) 2008-ban, azonban e társaságok két évvel később - a sikertelen kutatásokat követően - kiléptek az együttműködésből. A TXM folytatta a kutatást, és a kitermelés megkezdéséhez szükséges kitermelési műszaki üzemi tervét benyújtotta a 2013-2014-as évekre. Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatósági állásfoglalásában azonban nem járult hozzá a három tervezett kút létesítéséhez és a kitermeléshez szükséges hidraulikus rétegrepesztéshez - írta a tárcavezető.

A Makó I. bányateleknél a Mol kezdeményezte a kutatást és vonta be partnerként az ExxonMobilt. A 2009-ben kijelölt bányatelken jelenleg négy szénhidrogén ipari mélyfúrás található, melyből három a Mol, egy pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. tulajdonában áll. Nincsen érvényes kitermelési műszaki üzemi terv, ezért a területen nem is folyik kitermelés.

A makói árok térségében fellelhető nemkonvencionális szénhidrogénvagyonnál jelenleg nem folyik tényleges kitermelés, így bányajáradék-fizetési kötelezettség sem áll fenn - állapította meg Németné. A bányajáradék csökkentésével, annak korábbi mértékűre való visszaállításával kapcsolatban pedig az írta: a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény értelmében a bányajáradék mértékét több tényező - például mikor állítják üzemszerűen termelésbe a mezőt, mekkora a kitermelt nyersanyag mennyisége - is befolyásolja. A potenciális makói kitermelésre vonatkozó bányajáradék-szabályok ugyanakkor nem változtak. (A honatya ugyanis kérdésében azt írta, hogy korábban harmadára csökkentették a bányajáradékot.)

Ha kitermelés nem is folyik, a TXM szerb partnere, a Gazprom-tulajdonban lévő NIS által finanszírozott kutatófúrások júniusban már megindultak. Ha ebből lesz érdemi kitermelés, a bevételeken a TXM és a NIS fele-fele arányban osztozik majd.