Aktuális árfolyamon a rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsönök teljes állománya június végén közel 183 milliárd forintot tett ki. Az adatokból kiolvasható, hogy az árfolyamrögzítésbe belépők több mint 94,5 százaléka svájci frankban vett fel hitelt, a többiek egyenlő arányban japán jenben, illetve euróban adósodtak el.

Május 31-ig 10.827 gyűjtőszámlahitel-számlát nyitottak az árfolyamgáthoz csatlakozó ügyfeleknek, azaz júniusban csaknem megkétszereződött számuk. Május végéig a rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsönök teljes állománya 102,733 milliárd forintot tett ki aktuális árfolyamon.

A törvény alapján a kibővített árfolyamgát április 1-jei hatályba lépése után a pénzintézetek kizárólag a közszféra dolgozóinak kérelmét voltak kötelesek befogadni, június 1-jétől a többi lakáshiteles kérelmét, szeptember elejétől pedig a szabad felhasználású devizakölcsönnel rendelkezőkét is. Több bank már májusban megnyitotta a lehetőséget a nem közszférában dolgozó lakáshitelesek előtt.

Az árfolyamrögzítés új rendszerébe azok léphetnek be, akik legfeljebb 20 millió forint összegű devizahitelt, vagy deviza alapú kölcsönt vettek fel. A parlament március közepén döntött arról, hogy ne a lakás értéke, hanem a felvételkori hitelösszeg legyen a meghatározó körülmény.

Az árfolyamrögzítésre öt évig, de legfeljebb 2017 júniusáig lesz lehetőség. A bankok svájci franknál 180 forintos, eurónál 250 forintos, japán jennél pedig 2,5 forintos árfolyamot alkalmaznak az árfolyamrögzítés ideje alatt. A devizakölcsön havi törlesztőrészletének árfolyamgát feletti részéből a kamatrészt elengedik, a hiteladósnak csak a tőkerészt kell megfizetnie a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó szabályok szerint.

A Magyar Bankszövetség korábbi becslése szerint az árfolyamgát rendszerébe várhatóan a jogosult ügyfelek 75 százaléka lép be. A hitelintézetek összesen 610 ezret meghaladó olyan élő devizahitel szerződést tartanak nyilván, amelyeknél az ügyfelek jogosultak az árfolyamrögzítésre.