A bérek visszafogásának költségvetését nyújtotta be szerdán a pénzügyminiszter a MASZSZ álláspontja szerint. A dokumentumban ugyanis átlagosan 8,8 százalékos béremeléssel számolnak, míg az idén ez 10,7 százalék volt. Ráadásul az állam rossz gazdának is bizonyul, mert a versenyszférában nettó 9,3, míg a közszférában 7,3 százalékkal emelkedhetnek a jövedelmek.

A vállalkozások terhei viszont csökkennek, mert a szociális hozzájárulási adó (szocho) két százalékponttal mérséklődik. Ezzel nincs semmi baj, hiszen a döntés a foglalkoztatást is kedvezően befolyásolhatja, ám az érdekképviselet a munkavállalók számától, illetve a cégek árbevételétől függő differenciálást látna indokoltnak a hazai kis- és közepes vállalkozások javára - állítja Kordás László MASZSZ-elnök.

Kapcsolódó

Elfogadhatatlan

A konföderáció szerint teljesen elfogadhatatlan ugyanakkor, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (NFA) munkáltatóktól és munkavállalóktól befolyó tervezett 450 milliárdos bevételéből hetvenmilliárdot a központi költségvetés javára vonnának el. Az alap célja egyebek mellett a szakképzés és a felnőttképzés finanszírozási hátterének biztosítása, amelynek révén az álláskeresők nagyobb eséllyel helyezkedhetnek el a versenyszférában.

A közfoglalkoztatásra szánt összeg is jelentősen, 225 milliárdról 188 milliárdra csökkenne, ami szintén aggályos, hiszen egyértelműen kevesebb lesz a közmunkások száma.A munkanélküliek ellátására - a három hónapig fizetendő álláskeresési támogatásra - 55 milliárd helyett viszont 75 milliárdot irányoznak elő. A MASZSZ ebből azt a következtetést vonja le, hogy az állam maga is felkészül a munkanélküliség növekedésére. Így végképp érthetetlen, hogy az NFA-ból miért vonnak el hetvenmilliárdot, miközben ennyi pénzből igen sok álláskereső képzésére jutna pénz.

Egyeztetni kellene

A szociális partnereknek mielőbb egyeztetést kell folytatniuk a minimálbérek és a garantált szakmunkás bérminimum 2019-es összegéről is. Most erre alkalom kínálkozik, hiszen a pénzügyminiszter egyelőre csak a büdzsé tervezetét mutatta be - véli a MASZSZ.

Az érdekképviselet úgy látja, a 2019-es büdzséjavaslat még a visegrádi országok bérszintjéhez való felzárkóztatás feltételeit sem teremti meg, mert ehhez jövőre is a jövedelmek tíz százalékot meghaladó emelésére lenne szükség. A konföderáció szerint a bérek felzárkóztatásában a kormánynak is szerepet kellene vállalnia.

Vagyis: a jövedelmeket ma terhelő 15 százalékos szja csökkentésére van szükség, s a cél a korábban ígért egy számjegyű szja. Ha az adót - akár a következő néhány esztendőben - tényleg kilenc százalékra mérsékelnék, az a munkavállalók nettó jövedelmét ugyanilyen arányban emelné - olvasható a mai közleményben.