Hetek óta beszél arról a kereskedelmi szakma, hogy „megdöbbentő tervet” fontolgat a kormány - írja a Telex. Egy munkaanyagban olyan törvénymódosításokat terveznek, amely szerint a napi fogyasztási cikkek eladásából 100 milliárd forintnál nagyobb árbevételt elérő kiskereskedelmi láncok (az Aldi, az Auchan, a Lidl, a Penny Market, a Spar és a Tesco) több szempontból is nehezebb helyzetbe kerülhetnek.

Egyrészt emelkedne a kiskereskedelmi adójuk, másrészt a kormány egy olyan törvényt is fontolgat, amely a nagy láncoktól ingyen elvonná az áruiknak egy részét, azokat, amelyek közelednek a minőségmegőrzési határnapjukhoz. A láncok állítólag kötelesek lennének felajánlani az államnak, pontosabban a hamarosan felállítandó új hivatalnak, az Élelmiszermentő Központnak (ÉMK) minden élelmiszert a minőségmegőrzési időtartam előtt 48 órával. A tervezettel kapcsolatban az Agrárminisztérium egyelőre nem adott tájékoztatást a hírportálnak.

Kapcsolódó

A terv látszólag egy jó célt szolgál: az élelmiszermentést, az élelmiszer-pazarlás visszaszorítását, ám úgy találták ki, hogy a külföldieknek tegyen valamit kötelezővé, amit a hazaiaknak nem kell meglépniük, miközben természetesen élelmiszer-pazarlás nemcsak a nagy láncoknál történik.

Pá-pá pékáruk

Természetesen a szabályokat majd lehet finomítani, végrehajtási rendeleteket megfogalmazni, de ez a jogszabálytervezet ebben a formájában azt jelentené, hogy többé nem lenne kenyér, zsemle vagy más pékáru az Aldiban, a Lidlben vagy a Tescóban. Ezeknek a terméknek ugyanis 24 órás a minőségmegőrzése, vagyis amint kijön a kemencéből a kenyér, már 48 órával a minőségmegőrzési végdátum előtt járunk, vagyis fel kell ajánlani az államnak (természetesen ingyen) a termékeket.

Áder János köztársasági elnök a hulladékgazdálkodási törvény során kért alkotmányossági kontrollt, mert úgy érezte, hogy nem vonható el ellenszolgáltatás nélkül a cégektől az értékkel bíró hulladék. Márpedig az étel a lejárat előtt 48 órával szintén biztosan értékkel bír, de utána is legalábbis „hulladék”, márpedig ugye annak is van értéke.

A cégek eddig sem dobtak ki tömegesen élelmiszert, eddig is hasznosították, csak ezt elsősorban a Magyar Élelmiszerbank Egyesület segítségével, valamint a Vöröskereszttel, a Máltai Szeretetszolgálattal, önkormányzatokkal és állatmenhelyekkel összefogva tették.