Több százezer daganatos betegséggel küzdő él ma Magyarországon, akik ha a február 4-i rákellenes világnap apropóján rábírnák a környezetükben élőket, hogy menjenek el a szűrővizsgálatokra, akár életek tízezreit menthetnék meg - vallja Kalotay Gábor. Ha valakinek nincs komoly betegsége, a szűrővizsgálatok megnyugvást hoznak, ha valakinek a szervezetében rosszindulatú folyamat indult el, az önmagától nem múlik el, csak rosszabbodik és kezelés nélkül végzetessé válik - érvel a Gyógyulj Velünk Egyesület elnöke.

Kalotay Gábor hangsúlyozza: a rákbetegségek egy jelentős része kivédhetetlen, sőt a nemzetközi tapasztalatok szerint minél magasabb az átlagéletkor egy országban, annál többen kénytelenek előbb-utóbb daganatos betegséggel szembesülni. A rendszeres szűrésekkel viszont a vastagbél- és végbélrák, az emlőrák, a prosztatarák, a méhnyakrák vagy a bőrrák is sokkal kisebb arányban válna végzetes betegséggé, mint ma.

Az idehaza évente felfedezett 10 ezer vastagbélrákból 5 ezer végzetes, holott az 50 év felettiek vastagbéltükrözésével a rákhoz vezető polipok még a rosszindulatú betegség kialakulása előtt eltávolíthatók lennének. Évente 7 ezer nő szembesül emlőrákkal, a betegek közül többen meggyógyulnának, ha a mammográfiás szűréseken nagyobb lenne a részvételi arány a jelenleginél.

Évente 400-500 nő hal meg méhnyakrákban Magyarországon, holott a nőgyógyászati szűréssel a rákmegelőző elváltozások felfedezhetők, ezzel csaknem mindenkinél el lehetne kerülni a halálhoz vezető szövődményeket. Sokkal kevesebb férfi kapna áttétes prosztatarákról diagnózist, ha 50 év felett mindenkinél rutinná válna az urológiai vizsgálat, a PSA szint ellenőrzése. Az évenkénti bőrgyógyászati rutinvizsgálattal a bőrrák is kevesebb áldozatot szedne, hiszen egy minimális beavatkozással sokkal több embernél időben, a szétterjedés előtt eltávolítanák a gyanús anyajegyeket vagy kezdeti stádiumú melanómát.