A műszaki kémia és az analitikai kémia, azon belül a termoanalitika nemzetközi hírű kutatója szombaton hunyt el.

Gál Sándor 1933-ben született Farmoson. Vegyészmérnöki oklevelet 1956-ban szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. Már egyetemi hallgatóként demonstrátor volt az Általános és Analitikai Kémia Tanszéken, ahol a diplomája megszerzése után tanársegéd lett. 1963-ban adjunktussá, 1973-ban egyetemi docenssé nevezték ki, majd 1983-ban egyetemi tanár lett.

1964-ben műszaki doktori címet, 1972-ben kandidátusi, 1982-ben akadémiai doktori fokozatot szerzett. 1993-ban az MTA levelező, 2004-ben rendes tagjává választották.

Az egyetemen töltött fél évszázad alatt számos választott funkciót töltött be, többek között 1970-től 1990-ig tanszékvezető-helyettes, 1990-1991-ben megbízott tanszékvezető, 1996-2002 között a tanszéken működő MTA-kutatócsoport vezetője volt. 1981-1988 között ellátta a vegyészmérnöki kar dékánhelyettesi, 1988-1996 között dékáni tisztét. Kilenc éven keresztül vezette a kar Doktori és Habilitációs Bizottságát.

Tudományos, szakmai tevékenysége középpontjában a termodinamikai módszerek fejlesztése és alkalmazása, a hőmérséklet-szabályzók és -programozók fejlesztése, valamint a heterogén kémiai technológiai eljárások kutatása és fejlesztése állt.

Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el. Egyebek mellett elnyerte az Erdey László-díjat, az Állami Díjat, a Nemzetközi Technológiai Díjat, a BME-emlékérmet, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést és az MTA Varga József-díjat - olvasható az MTA közleményében.

 

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
Indamedia Csoport