A kuruzslás büntetőjogi fogalmát kiterjesztő módosítás elvileg az áltudományos „terápiákat" nyújtó sarlatánok ellen irányult, de olyan homályosra sikerült a törvényszöveg, hogy több ezer valódi, képzett szakembernek kellett aggódnia amiatt, hogy büntetőeljárás indul ellenük pusztán azért, mert a munkájukat végzik.

A bizonytalanságot az alapozta meg, hogy egy, a szakmával való érdemi egyeztetés nélkül, összecsapott törvénymódosítás során egészségügyi szakképesítéshez kötötték a pszichoterápiás gyakorlat végzését, de nem határozták meg pontosan, hogy mit tekintenek pszichoterápiás gyakorlatnak. Ehelyett egy olyan elnagyolt definícióra hivatkoztak, ami olyan szakemberek munkájára is illeszkedhet, akik nem klinikai szakpszichológusok vagy szakorvosok, de a saját feladatuk elvégzéséhez nyilvánvalóan megvan a tudásuk és végzettségük: ilyenek például a nevelési tanácsadóban, családsegítésben, krízisambulancián, drogprevencióban, egyházi segítő szakszolgálatnál dolgozók, a tanácsadó pszichológusok, családterapeuták, művészetterapeuták, mozgásterapeuták, a pszichodráma-vezetők, mentálhigiénés szakemberek és a coachok - írja a TASZ.

Kapcsolódó

Az Alkotmánybíróság elfogadta a TASZ érvelését és kimondta, hogy az alkotmányos büntetőjog legalapvetőbb elveivel ellentétes, ha nem lehet előre látni, hogy ki és pontosan milyen cselekedettel követ el bűncselekményt. A testület arra is utalt, hogy a szabályozás nem egyeztethető össze a foglalkozás szabad megválasztásához való alapvető joggal: a pontatlan megfogalmazás miatt ugyanis olyan tevékenységekre is kiterjedhet, amelyek a munkához való jog védelme alá esnek.

Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg, amit az Országgyűlésnek jövő március 31-ig kell orvosolnia.

A döntés értelmében az ügyészségnek vagy a bíróságnak minden olyan ügyben meg kell szüntetnie a büntetőeljárást, amit a jövőben a „kuruzslótörvényre” alapozva indítanak, különben az Alkotmánybíróság semmisíti meg az így született ítéletet.