Határozatával az Ab először élt az új alkotmánybírósági törvényben biztosított jogkörével, amelynek alapján egy törvényi rendelkezés hatálybalépését felfüggesztheti. Az Alkotmánybíróság a döntést azzal indokolta, hogy a törvényes öröklés kérdésében a polgári törvénykönyv és a július elsején hatályba lépő, a családok védelméről szóló törvény (Csvt.) között nincs összhang.

Az alapvető jogok biztosa a családok védelméről szóló törvény több rendelkezésének, köztük a törvényes öröklés rendjéről szóló szabályának a vizsgálatát kezdeményezte az Ab-nál. A törvény öröklési szabálya július 1-jén lépett volna hatályba. A testület megállapítása szerint "a vizsgált rendelkezés alaptörvény-ellenessége valószínűsíthető az alaptörvényben rögzített jogállamiság elve és a belőle levezethető jogbiztonság követelménye alapján". A polgári törvénykönyv (Ptk.) öröklési rendje szerint a bejegyzett élettárs egyértelműen a házastárssal azonos szinten örököl, míg a Csvt. normaszövege "elsősorban" a rokonok és a házastárs öröklésére utal, és ezzel súlyos bizonytalanságot okoz.

Az Ab álláspontja szerint előfordulhat, hogy - leszármazó hiányában - a Ptk. alapján az örökhagyó bejegyzett élettársa, míg a Csvt. alapján az örökhagyó testvére a törvényes örökös. Ez jogértelmezéssel feloldhatatlan bizonytalanságot okozhat, ezért a jogszabály hatálybalépését felfüggesztette a testület.

Mikor léphet közbe az Ab?

Az új alkotmánybírósági törvény lehetővé teszi, hogy, hogy az Ab a még nem hatályos törvények hatálybalépését átmenetileg felfüggessze. A testület abban az esetben dönthet így, ha vizsgálata során az alaptörvény-ellenesség fennállását valószínűsíti. A felfüggesztésre súlyos és helyrehozhatatlan kár vagy hátrány elkerülése, az alaptörvény vagy a jogbiztonság védelme érdekében kerülhet sor.

A határozathoz Pokol Béla és Szívós Mária alkotmánybírák különvéleményt csatoltak - zárul az Ab pénteki közleménye.