A magyarországi kutatásában megkérdezettek túlnyomó többsége (89 százalék) szerint hazánknak önállóan is erőfeszítéseket kell tennie az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében. A portálnak arra a kérdésére, hogy Ön szerint öt éven belül kell-e energiahiánnyal számolni Magyarországon, 50 százaléka igennel válaszolt. Az ellátásbiztonság fenntartása érdekében mindössze a válaszadók 7 százaléka helyezné a hangsúlyt a hagyományos források (szén, kőolaj, földgáz) kitermelésére, a döntő többség (93 százalék) a megújuló források hasznosítását preferálja.

A republikánusok szerint nem a klímaváltozás a gond

A magyarországi helyzetre vonatkozóan az energiainfo.hu legfrissebb felmérése szolgáltat adatokat, amelyeket bizonyos tekintetben összevethetünk a Gallup által, az Egyesült Államokban végzett közvélemény kutatások eredményeivel. Az Egyesült Államokban a szokatlanul meleg téli szezon (is) rekord mélységbe taszította a földgázárakat. A lakosság 79 százaléka érzékelte úgy, hogy környékükön a szokásosnál enyhébb volt a tél, és ezt 30 százalékuk a klímamelegedésnek, míg 46 százalékuk az időjárás normál ingadozásának tulajdonította. Jelentős megosztottság érzékelhető a politikai szemléletmód szerint az utóbbi kérdésben, ugyanis az országos átlag mögött azt találjuk, hogy a demokraták 43 százaléka, míg a republikánusok 19 százaléka tulajdonítja az enyhe telet a klíma melegedésének.

Ami a globális felmelegedés jelenségét illeti, az országos átlag 52 százaléka szerint már ennek megnyilvánuló hatásaival lehet találkozni, 29 százalék gondolja úgy, hogy a jövőben érzékelhető lehet, és 15 százalék szerint ez sohasem következik be. Csökkenő tendencia érzékelhető az elmúlt csúcsokhoz (62 százalék) képest azok körében, akik szerint már itt van a globális felmelegedés, egyébként hosszú ideje ez aggasztja legkevésbé az USA lakóit a környezeti problémák közül. A felmelegedés az aggodalomra okot adó veszélyeket tartalmazó hetes lista végén szerepel, az élen a talaj- és vízszennyezés, illetve az ivóvíz minősége áll. A felmelegedés hatásait érzékelők körében 53 százalék teszi felelőssé az emberi közreműködést, 41 százalék természeti okokra vezeti vissza a jelenséget.

Túlértékelt probléma?

Érdekes, hogy a média által a globális felmelegedésről közvetített képet az USA-ban a megkérdezettek 24 százaléka korrektnek minősíti, 31 százalék szerint a sajtó alulbecsüli, míg 42 százalék szerint túlértékeli a problémát.

Ugyanakkor az Egyesült Államokban a megkérdezettek 42 százaléka szerint minősíthető súlyosnak az energiahelyzet, és 50 százalékuk szerint valószínűleg öt éven belül kritikus ellátási helyzet áll elő, míg 46 százalék véli úgy, hogy ez kevéssé valószínű. A fentiek eredőjeként jól érzékelhető, hogy az USA-ban többen adnak prioritást (47 százalék) az energiatermelésnek, mint a környezetvédelemnek (44 százalék), bár tavaly óta a rés valamelyest szűkült az akkori 50-41 arányról. A történelmi fordulópont 2010-ben volt, amikor először kerekedtek felül az ellátási aggályok a környezeti szempontokon. Ami az energiaellátási gondok orvoslását illeti, az amerikaiak többsége még mindig a takarékosságot, illetve energiahatékonyságot preferálja (51 százalék) a termelés bővítésével szemben (40 százalék).

A termelés tekintetében jelentős többség részesíti előnyben az alternatív energiaféleségeket (59 százalék) a hagyományos fosszilis forrásokkal (szén, kőolaj, földgáz) szemben (34 százalék). Az ideológia különbségek ugyanakkor itt mutatkoznak meg igazán az átlag mögött, hiszen a demokrata beállítottságú válaszadók 68 százaléka igenli az alternatív energiát, míg a republikánusok 59 százaléka a hagyományos forrásokra voksol.