Az EP tagjainak választásáról szóló törvény szerint az EP tagjait arányos választási rendszerben, listás szavazással választják, az egész ország egyetlen választókerületet alkot. Listát pártok állíthatnak, ennek feltétele legalább 20 ezer választópolgár ajánlásának összegyűjtése.
Az EP-voksoláson választójoggal rendelkezik minden nagykorú magyar állampolgár, valamint az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező minden nagykorú állampolgára (amennyiben magyar listára kívánnak szavazni). A nagykorú magyar állampolgárok közül a magyarországi lakóhellyel rendelkezők mellett szavazhatnak azok a magyar állampolgárok is, akiknek sem Magyarországon, sem az EU más tagállamában nincs lakcímük. (Ez az úgynevezett aktív választójog, vagyis a szavazati jog.)
A választhatóság joga a passzív választójog. Ez a jog megillet minden nagykorú magyar állampolgárt, valamint az EU más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező minden nagykorú állampolgárát.
Az alaptörvény szerint nincs sem aktív, sem passzív választójoga annak a magyar állampolgárának, akit "bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt", illetve annak a magyarországi lakóhellyel rendelkező uniós állampolgárnak, akit az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából.
Szabadon dönthetnek a pártok arról, hogy listájukon a jelöltek milyen sorrendben szerepelnek, azonban egy választópolgár csak egy listán szerepelhet jelöltként. Listát legkésőbb április 23-án 16 óráig lehet bejelenteni, a listákat az ajánlások ellenőrzése után - legkésőbb a bejelentést követő negyedik napon - a Nemzeti Választási Bizottság veszi nyilvántartásba.
A listán szereplő jelöltnek nyilatkoznia kell arról, hogy a jelölést elfogadja, és nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői megbízatással, illetve megválasztása esetén arról lemond.
A listán azonban nemcsak magyar állampolgárok szerepelhetnek, hanem az EU más tagállamának Magyarországon lakóhellyel rendelkező állampolgárai is. A Nemzeti Választási Iroda ilyenkor a jelölt állampolgársága szerinti tagállam illetékes hatóságát értesíti arról, hogy a jelölt magyar listán kíván indulni, és kéri annak igazolását, hogy a jelölt az állampolgársága szerinti tagállamban nem áll olyan rendelkezés hatálya alatt, amely szerint nem választható.
Elutasítja a Nemzeti Választási Bizottság annak a jelöltnek a nyilvántartásba vételét, illetve törli a jelöltek közül azt, akit az EU más tagállamában jelöltként nyilvántartásba vettek, illetve akinek az állampolgársága szerinti tagállam illetékes hatóságától kapott válasz szerint nincs választójoga.
Gazdasági hírek azonnal, egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!
Legolvasottabb
Éjszakánként 25 eurós sarcot vetnének ki a magyarok egyik kedvelt úticéljára
Így állna bosszút Lázár Jánoson a MÁV miatt az értelmiség
Búcsúznak a kallerek a MÁV-nál
Kőkemény kritikát kapott Magyar Péter, nem maradt adós a válasszal
Varga Mihály szerint hagyjuk a megát és gigát, az egymilliárd eurós kína hitel apró
Pikó András: emberkísérlet a Palotanegyed bontása
Ausztriában fillérekbe kerül az, ami nálunk luxus csemege
Óriási a baj a patinás chipgyártónál, már minden opció az asztalon van
Az állampapír-megtakarításokat is érintheti Nagy Mártonék bűvös terve