A brüsszeli testület ezért azt javasolta a miniszteri tanácsnak, hogy fogadjon el módosított ajánlást azon jövő évi intézkedésekre vonatkozóan, amelyek segítenék a visszatérést a középtávú költségvetési cél eléréséhez vezető kiigazítási pályához.

A brüsszeli testület ezért azt javasolta a miniszteri tanácsnak, hogy fogadjon el módosított ajánlást azon jövő évi intézkedésekre vonatkozóan, amelyek segítenék a visszatérést a középtávú költségvetési cél eléréséhez vezető kiigazítási pályához. Az ajánlástervezet elsődleges célja, hogy Magyarország hajtsa végre az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedése 2020-ban ne haladja meg a 4,7 százalékot, ami a bruttó hazai termék (GDP) 0,75 százalékát kitevő éves strukturális kiigazításnak felel meg.

Kapcsolódó

Magyarország esetében az Európai Bizottság már a nyáron kiadta a figyelmeztetését, melynek értelmében nagyjából 400 milliárd forintos kiigazításra lenne szükség.

Emellett arra kérnék a kabinetet, hogy a rendkívüli bevételeket a deficit csökkentésére használja fel, valamint a költségvetési konszolidációs intézkedések révén növekedésbarát módon biztosítsa az államháztartás strukturális egyenlegének tartós javulását. Magyarországnak végül 2020. április 15-ig részletesen tájékoztatnia kellene a tanácsot az ezen ajánlásra válaszul hozott intézkedésekről.

Románia esetében ugyancsak azt állapították meg a bizottsági szakértők, hogy a kormány nem teljesítette a tanácsi ajánlásokat, s ezért hasonló javaslatot tettek. A két országot a Stabilitási és Növekedési Paktum, azon belül az úgynevezett jelentős eltérési eljárás keretében vizsgálták. Ennek célja az, hogy figyelmeztetést adjanak ki a követelményektől való jelentős eltérés esetén, illetve segítsék a tagállamokat a költségvetési helyzet helyreállításában.