A Magyar Orvosi Kamara területi szerveinek tanácsa a betegellátás helyzetét felmérve megállapította, mára meghaladja a kritikus szintet a munkaerőhiány. Az egészségügy két rákfenéje a kórházi adósság és a dolgozókkal szemben évtizedek óta fennálló adósság, az elmaradt béremelés, amelyre a fedezetet az ország gazdasági teljesítménynek javulása teremt - mondta Éger István.

Nem elég csak az alapellátásra fókuszálni, nem lehet szó hagyni, hogy a szakellátásban dolgozók ne részesüljenek jövőre plusz juttatásban - emelte ki a MOK elnöke, aki legalább az ügyeleti díjak befagyasztásának megszüntetésére lehetőséget lát 2016-ban. Éger hozzátette, ez persze nem tévesztendő össze egy generális bérfelzárkóztatási  programmal, de segít abban, hogy a most kialakult helyzet ne eszkalálódjon.

A MOK elnöke kiemelte, a jelenleginél sokkal nehezebb gazdasági helyzetben, néhány éve találtak arra forrást, hogy elkezdjenek egy bérfelzárkóztatási programot, ami 2014-2015-ben abbamaradt. Magyarországon hagyományosan alacsony a GDP arányos egészségügyi költés, nem éri el az 5 százalékot, miközben a visegrádi országokban a 6 százalékot is meghaladja a részesedés. Az egy százalék különbség 300 milliárd forint lenne, de már ennek a töredéke is segít, ha évről évre, kiszámítható módon a bérekre fordítanák - hangsúlyozta Éger, megjegyezve, hogy miután Magyarország jobban teljesít, évről-évre jobb GDP adatokat produkál, ebből finanszírozható a többlet. A gazdasági fejlettségünkhöz illeszkedő bérek elérése 100 milliárdos tételt jelentene, de ha a következő években, évente 30-30 milliárdot erre szánnak  - mint 2012, 2013-ban -, az alapot teremt a normális egészségügyi bérezés elérésére - válaszolta újságírói kérdésre. A sok fontos cél között ez kellene legyen a legfontosabb - fogalmazott Éger. A kórházi adósság újratermelődését pedig értéktartó finanszírozással akadályozná meg.