A szükséges lépésekről a szervezet elnöke október 8-án tartott előadást Milánóban számos kormány- és államfő előtt. Emma Marcegaglia a közeljövő öt legfontosabb európai kihívását abban látja, hogy segíteni kell a kis- és középvállalkozások tőkéhez való hozzáférését, növelni kell a versenyképességet és a beruházások mértékét, vissza kell szorítani az energiaárakat, továbbá többféle szociálpolitikai reform bevezetése is szükséges.
A vállalatok, elsősorban a kis- és középvállalatok tőkéhez jutása kiemelt helyen szerepel a foglalkoztatottság fejlesztése terén. A BUSINESSEUROPE elnöke ennek alappilléreit egyebek mellett a következőkben látja: meg kell találni az egyensúlyt a növekvő pénzügyi stabilitás és a vállalatok tőkéhez juttatása között; hosszú távú beruházásokat támogató adórendszereket kell bevezetni; olyan alternatív pénzügyi forrásokat kell feltérképezni, amellyel csökkenthető a kis- és középvállalkozások bankrendszertől való függése.
A versenyképesség jelentősen kihat a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra, ezért javításának prioritást kell élveznie a következő öt évben. A munkaadói szervezet elnöke szerint az EU politikai stratégiáinak összességét érdemes e köré építeni. Ennek kapcsán a BUSINESSEUROPE elnöke előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a fő társadalmi problémánk, a munkanélküliség nem szociálpolitikai hiányosságok eredménye, hanem inkább világpiaci versenyképességünk elégtelenségének tudható be. Mindezt alátámasztja, hogy míg 2000-ben 40 százalék volt az EU részesedése a közvetlen külföldi beruházásokból, ez 2012-re 24 százalékra csökkent.
A beruházásokat tekinthetjük a gazdasági növekedés és a foglalkoztatottság alapjának is. A magánberuházások előtt húzódó akadályok megszüntetésére fókuszálva újra elérhető lehet a 2008-as válság előtti GDP-arányos beruházási szint, amelytől jelenleg még 14,7 százalékkal vagyunk elmaradva. A BUSINESSEUROPE mindig is kiállt amellett, hogy az állami kiadásoknak nagyobb részét tegyék ki a beruházások, mely 2013-ban 4,8 százalék volt Európában, míg az Egyesült Államokban az arány meghaladja a 10%-ot. Egyaránt szükséges tehát a magánberuházások fellendítése és az állami kiadások beruházásokra fordításának optimalizálása.
Az energiaárak szintén fontos tényezőit jelentik a beruházásoknak, az ipari termelésre pedig különösen nagy hatással vannak. A magasabb európai energiaárak miatt vállalataink hátrányba kerülnek világpiaci versenytársaikkal szemben, ezért erre is érdemes figyelmet fordítani a jövőben, és alternatív megoldásokat kidolgozni az energiaellátással kapcsolatban.
A foglalkoztatottság növekedése nem korlátozható egyetlen politikai irányvonal átszervezésére. A BUSINESSEUROPE szerint az egyetlen módja a szegénység és a munkanélküliség csökkentésének, valamint a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának az, hogy reformokat vezetünk be a munkaerőpiac, az oktatás és a társadalombiztosítás terén is, így tudjuk elérni a gazdaság és a versenyképesség növekedését, illetve hozhatunk létre még több munkahelyet.
A foglalkoztatás növelése céljából valóban a hazai vállalkozások, illetve a kis- és középvállalkozások tőkéhez való hozzáférése jelenti az egyik legnagyobb kihívást, amelyhez hazánkban úgy tűnik, az MNB Növekedési Hitelprogramja sikeresen járul hozzá. Az energiával kapcsolatban véleményem szerint érdemes olyan új típusú megoldásokat is megvizsgálnunk az unión belül, mint például a palagáz kitermelésének lehetősége, ami az USA-ban hihetetlen eredményeket mutat. Európa e tekintetben sajnos lemaradt fő versenytársai, az Egyesült Államok és a távol-keleti országok mögött, de még fontosabb, hogy a GDP arányos K+F+I költésnél is legalább 1 százalékkal vagyunk leszakadva. A magyarországi helyzet sem ideális még a k+f+i költés területén, hiszen az 1 százalékot meghaladja már a hazai szint, de még az európai átlagot (2 százalék) nem érjük el. Ezzel szemben örömmel jelenthetjük ki, hogy 2014 júliusában a munkanélküliek aránya Magyarországon az uniós átlagnál 2,4%-kal alacsonyabb volt, ami komoly előrelépés" - mondta Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke.