A kormányzat jelentős bevételt vár annak eredményeként, hogy a pénztárgépeket összekapcsolják a Nemzeti Adóhivatallal (NAV), ennek technikai részleteiről azonban egyelőre semmit sem lehet tudni. Feltehetően valamilyen internetes kapcsolatra épülhet majd a kommunikáció. Úgy tűnik, ennek csak minimális korlátai vannak, de kérdés, hogy miként lehet maradéktalanul végrehajtani a majdani jogszabályt, ha akár egy-egy településen is, de hiányzik az ehhez szükséges infrastruktúra.

Márpedig vannak olyan területek az országban, ahol hiányzik a szélessávú lefedettség, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) ugyanis arról tájékoztatta a Napi Gazdaságot, hogy a népesség 97,6 százalékának van helyhez kötött szélessávú elérési lehetősége, illetve az ország 97,7 százalékán adott ez az infrastruktúra. Ennél ma még szerényebb a mobil szélessávú lefedettség: az NMHH adatai szerint a lakosság 80,53 százalékának van lehetősége a mobil szélessávú 3G hálózat elérésére, míg az ország településeinek 46,1 százalékán elérhető a 3G.

Még az adatbázis is hiányos

Feltehetően a szélessáv szempontjából fehér foltoknak tekinthető helyek többségén is van internetelérési lehetőség, de ezeken a településeken igen nehézkes lehet majd a kötelező adattovábbítás. (Az NMHH csak a szélessávú internettel kapcsolatos adatokkal rendelkezik). Egyelőre azt sem lehet tudni, hogy ennek költségeit ki állja majd, s egyes szakértők azt is elképzelhetőnek tartják, hogy az ezzel kapcsolatos majdani jogszabály − valamilyen módon − e téren az esetleges negyedik, állami mobiltelefon-szolgáltatót preferálja majd, ebben az esetben az új szolgáltató (már amennyiben a jogi eljárások után belátható időn belül mégis elindul) egyszerre jelentős ügyfélszámmal rendelkezne.

Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) szerint az új szabályozás az országban jelenleg működő négyszázezer pénztárgép révén legalább százezer vállalkozásnak jelenthet újabb terheket. Az online kapcsolat kialakítására vonatkozó előírás azt jelenti, hogy az országban működő mintegy négyszázezer pénztárgépet kell rendszerbe kötni, szoftvereiket modernizálni, illetve az elavult gépeket lecserélni.

A törvényi változás betartása így komoly ráfordítást igényelhet, hiszen a költségek cégenként több százezer forintra is rúghatnak, amelyet a jelenlegi forráshiányos gazdaságban a vállalkozások jelentős része nehezen tud megfinanszírozni. Ezért az IVSZ azt javasolja, hogy a kormány az előírt informatikai modernizációt vissza nem térítendő formában, európai uniós pénzből támogassa. Cégenként 100−500 ezer forintos pályázati pénzzel és 50−70 százalékos támogatási intenzitással kalkulálva legfeljebb 15 milliárd forintból megvalósítható lenne a program.

A kivéreztetett kis cégek már tiltakoztak

Korábban a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége közleményben arra hívta fel a kormányzat figyelmét, hogy a vállalkozások tartalékai kimerültek, további költségek viselésére nem képesek, ezért, ha bevezetik a pénztárgépek online összekötését az adóhivatallal, akkor az a vállalkozásoknak többletköltséget nem jelenthet, a rendszer kialakításában az állam szerepvállalása elkerülhetetlen.