Az elmúlt évekhez hasonlóan jelentősebb minimálbér- és garantált bérminimum-emelés jöhet jövőre, ám a megváltozott munkaerőpiaci helyzet miatt a legkisebb kötelező keresetek szerepe egyre inkább csökken - mondta a lapnak Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke kifejtette: ennek oka, hogy a munkaerőhiány miatt ma a vállalkozásoknak, de az államnak is a dolgozók megtartása az egyik legfontosabb szempontja, ennek pedig legfőbb eszköze a béremelés.

A munkaerő megtartásáért, esetleges toborzásáért folytatott verseny miatt a nano-, mikro- és kisvállalkozások kivételével már jellemzően meghaladják a fizetések a minimálbért, de egyre több esetben akár a garantált bérminimumot is. A nagyobb cégek pedig ma már jellemzően nem foglalkoztatnak minimálbérért.

Kapcsolódó

Mivel a minimálbéreknél jóval nagyobb mértékben nőttek az átlagfizetések, a jövőben egyre kisebb lesz a jelentősége az őszi bértárgyalásoknak - emelte ki Parragh László. Felidézte: az első fél éves reálbér-emelkedés nyolc-kilenc százalék körül alakult. Jelenleg nem látni olyan tényezőt, amely a keresetek emelkedésé­ben tapasztalt folyamatokat kedvezőtlen irányban befolyásolná, ráadásul a cégeknek a minimálbér emelésének mértékétől függetlenül kell lépést tartaniuk a versenytársakkal.

Korábban Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár arról beszélt, ismét többéves bérmegállapodás jöhet létre az őszi egyeztetéseken, az eddigi mértékeket 2016-ban rögzítették.