A balesetet szenvedett  250.ezer forint vagyoni kártérítést és 760 ezer forint nem vagyoni kártérítést kért a baleset okozójától.

Az első fokú bíróság  a 250 ezer forintot meg is ítélte maradéktalanul, de a nem vagyoni kártérítésből csak 200 ezret ismert el. A határozat indokolásában a bíróság utalt arra, hogy az elektromos meghajtású kerékpárral való közlekedés veszélyes üzemnek minősül.

Kapcsolódó

A kerékpáros nem tudta bizonyítani azt, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó (a veszélyes üzemi) tevékenység körén kívül esik. A nem vagyoni kártérítés megfizetése iránti keresetnek részben helyt adó döntését az elsőfokú bíróság azzal indokolta, hogy a balesetet szenvedett bizonyította, hogy a baleset következtében az élete elnehezült.

A biciklis nem akart fizetni, fellebbezett és időlegesen jól járt. A másodfokú bíróság a jogerős ítéletében kimondta: az elektromos kerékpárral való közlekedés nem tekinthető veszélyes üzemi tevékenységnek, így az általános kártérítési szabályok szerint kell megítélni az ügyet. (Ez pedig úgy szól, hogy aki jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni, kivéve ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogyan az az adott esetben elvárható volt.)

Miután a bíróság nem látott ok-okozati kapcsolatot a baleset és az elütött személy károsodása között, így nem jár kártérítés neki. A balesetet szenvedett ugyan nem tudja ellátni magát, de ezt akkor sem tudná megtenni, ha nem érte volna baleset. A nem vagyoni kár miatti kártérítés pedig azért nem jár, mivel a baleset miatt az életvitele nem lett nehezebb.

A Kúriától az elütött személy kért felülvizsgálatot és sikerrel járt. A legfőbb bírói fórum az elsőfokú ítéletet hagyta jóvá, vagyis 250.ezer forint vagyoni kártérítést és a 200 ezer forint nem vagyoni kártérítést kell fizetnie a vétkes elektromos biciklisnek az elütött öregembernek.