A hazai édesvízi, nemes ragadozóhalak mesterséges nevelésének és piaci hasznosításának egyik gátját jelenti a fajlagosan magas előállítási költség, amelynek egyik fő tényezője a takarmány állatifehérje-forrását biztosító tengeri halliszt magas ára. Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének kutatói azt vizsgálták, hogy alkalmas lehet-e a Balatonban tömegesen jelen lévő inváziós kagylófajokból (Dreissena) kivont kagylóliszt az importból beszerezhető, csökkenő minőségű halliszt helyettesítésére.

A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program részeként "Az akvakultúra terén történő innováció ösztönzése" című intézkedés keretében közel 129,5 millió forint támogatással megvalósult alapkutatási projekt azt igazolta, hogy a kagylóliszt megfelelő táplálékot biztosít az édesvízi ragadozóhalak számára.

Kapcsolódó

A "Haltakarmány előállítás kagyló biotermékből innovatív technológiával" (HALTEK) című projekt keretében a kutatók laboratóriumban kidolgozták a kagylóhús és a -héj elválasztásának a technológiáját, a kagylólisztből készült formázott keveréktakarmányt pedig lesőharcsa-ivadékok takarmányozására irányuló kísérletekben alkalmazták. A kísérletek igazolták, hogy a hallisztet kiváltó kagylólisztet tartalmazó takarmány mind a hasznosítás, mind az etetett harcsák növekedésének és húsminőségének szempontjából eredményesnek bizonyult.

A kutatók szintén kidolgozták a haltakarmányozásba bevont kagylók mesterséges tartási feltételeit, illetve létrehoztak egy úgynevezett recirkulációs alga- és kagylótenyésztő rendszert. Ebben sikeresen tenyésztettek egy, a kagyló által szívesen fogyasztott, kedvező élettani tulajdonságokkal rendelkező algatörzset, amely a kagyló anyagcseretermékeit is hasznosítja. A kagylóágy-alga rendszer biológiai szűrőként is alkalmasnak bizonyult a haltenyésztő elfolyóvízének tisztítására, és a benne lévő hasznos anyagok újrahasznosítására.