A május 30-án kihirdetett kúriai döntés előzménye, hogy a Fővárosi Ítélőtábla évekkel ezelőtti jogerős ítélete szerint az alperes által üzemeltetett index.hu hírportál 2011-ben - mivel az egyik tüntetést biztosító rendőrök képmását hozzájárulásuk nélkül, felismerhető módon nyilvánosságra hozta - megsértette a felpereseknek a képmás védelméhez fűződő személyiségi jogát.

Az Alkotmánybíróság (Ab) azonban alkotmányjogi panasz nyomán megállapította, hogy a jogerős ítélet alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Ezután a megismételt eljárásban a Fővárosi Ítélőtábla az Ab által előírt szempontok alapján is a korábbival azonos ítéletet hozott, vagyis a jogsértést megállapító elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Az alperes felülvizsgálati kérelme alapján eljáró Kúria pedig ezt a második jogerős ítéletet hatályában fenntartotta - idézi az eseményeket az MTI.

Kapcsolódó

Az alperes ismételten alkotmányjogi panasszal fordult az Ab-hoz, mely tavaly megállapította, hogy a Kúria ítélete alaptörvény-ellenes, ezért megsemmisítette.

A Kúria ezután a megismételt eljárásban május 30-án meghozott ítéletével a tábla jogerős ítéletét hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és ezúttal már elutasította a felperes rendőrök keresetét .

A Kúria fenntartott álláspontja szerint az irányadó jogszabályi rendelkezésekből nem következik, hogy a bírósági határozat megsemmisítését követő megismételt eljárásban az Alkotmánybíróság határozatában megfogalmazott alkotmányossági mérlegelési szempontok figyelembe vételével a rendes bíróság nem juthat a korábbi álláspontjával azonos következtetésre-  áll a Kúria keddi közleményében.

A Kúria kifejtette, hogy az ügyben eljáró bíróságok és az Ab perbeli jogvitában elfoglalt álláspontja "az emberi méltóságból fakadó személyiségi jog védelmén keresztül korlátozott sajtószabadság megítélésének alkotmányossági szempontú, ugyanakkor tételes jogi szabályozással körülhatárolt kérdésében ütközött".

A Kúria alapvetően egyetért a sajtószabadság és a jelenkor eseményeiről, illetve a közügyekről szóló tájékoztatáshoz fűződő jog primátusával a magánszféra védelmével szemben. A hatályos magyar jogi szabályozás azonban - éppen ezen elvvel ellentétesen - a méltóságvédelemből fakadó személyiségi jog elsőbbségét részesíti előnyben. Azzal, hogy - a közszereplők kivételével - mindenki számára kötelezővé teszi az érintett személy hozzájárulását a képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához a régi és az új polgári törvénykönyvben is. A jogszabályok a közszereplők mellett nem teszik lehetővé további kivételszabályok alkalmazását.

A Kúria álláspontja szerint az Ab éppen a sajtószabadság gyakorlásának tételes jogi szabályozással korlátozott érvényesülése miatt kényszerült az alapvető jogok ütköztetésére és mérlegelésére.

Az Ab a mérlegelést a második határozatában a változatlan peradatok alapján elvégezte és megállapította a felperesek személyiségvédelmi igényével szemben a képmáshoz való jog és a sajtószabadság közötti érdekütközés eredményeként a sajtó tájékoztatáshoz fűződő szabadságának elsőbbségét, és ezzel a felek között a jogvitát érdemben eldöntötte. Mindebből az következik, hogy a felperesek az ebben az ügyben alkalmazott törvényi rendelkezés alapján a képmás védelméhez fűződő személyiségi joguk érvényesítése érdekében nem léphetnek fel eredményesen - közölte a Kúria.

Fotó: Pixabay