Miközben tavaly megfeleződtek a piaci gázárak, a lakossági díjak 2014 óta változatlan szinten - a KSH kimutatása szerint köbméterenként bruttó 101 forint körül - maradtak. A piaci átlagár a 2018-as, hozzávetőleg 70 forintos szintről a napilap számításai szerint tavalyra körülbelül 60 forintra csökkent.

A gázt az oroszoktól - nagyjából piaci áron - megvásároló, állami tulajdonú Magyar Földgázkereskedő (MFGK) Zrt. nyeresége így még tovább nőhetett. Ehhez képest az MFGK így elért többlethasznából gyűlő, vitatott szerepű gáztartalék-kassza tavaly még csökkent is. Míg a magasabb, 2018-as gázbeszerzési árak mellett az állami társaság mérlegének meghatározott során 37 milliárd forint gyűlt össze, addig a cég friss beszámolója szerint tavaly már csak 29,6 milliárd forintot tudtak ebből félretenni.

Szakértői számítások szerint csak 2015-ben, amikor a leeső beszerzési és szinten maradó eladási díjak közötti nyereséget nem kellett külön kimutatni, az állami gáznagykereskedőnél már közel százmilliárdos extraprofit képződhetett. 2016-ban aztán 51 milliárd forintról "indult" az immár szabályozott kassza. Ez a nemzetközi gázárcsökkenés révén 2017-re 77 milliárdra duzzadt. 2018-ban az Orbán-kormány a kasszából háztartásonként 12-12 ezer forintos, egyszeri gáz- és távhődíjkedvezményt állt, ez mintegy 30 milliárdot vitt. Miközben a nemzetközi gázárak azóta még inkább leestek, az MFGK-tartalékok 30 milliárd forint közelébe estek.

A rezsicsökkentés óta változatlan díjakból kell fedezni a szállítás, tárolás és elosztás költségeit is: a gáz beszerzésére csak a maradvány használható fel - érvelt a Népszava megkeresésére az MFGK tulajdonosa, az állami MVM Zrt.

Eközben idén a piaci árak ma már a 25-30 forintot súrolják, miközben a - bruttó - eladási ár változatlanul 101 forint. Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a Népszava kérdésére kiállt a hazai lakossági gázdíjak változatlansága mellett, ennek elsődleges előnye szerinte az árak kiszámíthatósága.