A földgáz tehát fiatal, 4-5 évtizedes termék, amelyet eleinte nagy, nemzeti gáztársaságok forgalmaztak, osztottak el a felhasználóknak - írja a Telex a gáztőzsdék természetével foglalkozó cikkében. Sok független gázpiaci szereplő, illetve tőzsdei kereskedés ekkor még nem volt, de 2004-2005 körül Európában is kialakult egy koncentrált piac, előbb tőzsdén kívüli (OTC) kereskedelemben, majd szabványosított, tőzsdei piacokon is, kialakultak az elszámolási mechanizmusok is.

A gáz és az áram árát tehát innentől alapvetően nemzetközi trendek, tőzsdei folyamatok határozták meg, a piacok összekapcsolódtak. Most éppen háború van és őrült energiaárak, de valójában a mostani elképesztő áraknak egyáltalán nemcsak a háború a fő oka, hanem éppen az, hogy az energiatermékekből tőzsdei, befektetési termék lett. Valami olyan, mint amilyen az OTP- vagy a Mol-részvény, az arany vagy éppen a dollár-euró árfolyam.

Egy ilyen piacon bárki vehet, illetve bárki eladhat. De az biztos, hogy egy pénzügyi befektető pusztán azért vesz, hogy keressen, azaz ő nem vesz részt a végfogyasztók ellátásában, ő az energiát nem is fogyasztja el.

Az energia annyiban más, mint a részvénypiac, hogy itt olyan szereplők is vannak, akiknek mindenképpen venniük kell, mert ellátási felelősségük, szolgáltatási kötelességük is van. Ha a Mol-, az OTP- vagy a Magyar Telekom-részvények ára tízszeres lett, azaz nagyon drágának ítéljük az „árut”, akkor legfeljebb nem veszünk, illetve nem vesznek a befektetők, de az energiapiacon vannak, akik ilyenkor is kénytelenek vásárolni.

Sokan sertepertélnek a börzén

Az energiakereskedelemben tehát immár mindenki odafér a piachoz, emiatt a valós fizikai forgalomhoz képest nagyon sok termékkel is lehet kereskedni. A spekulánsok likviditást is adnak a piacnak, de a kilengéseket is nagyon felerősítik. Ha a hangulat az áresést táplálja (covid), akkor gyors lehet az áresés, ha a hangulat az áremelkedést pumpálja (háború), akkor gyors lehet a drágulás.

A járvány idején így alakulhatott ki mínuszos ár a WTI amerikai olajtermék határidős piacán, és így volt a földgáz ára mindössze 4-5 euró/MWh. De az alacsony ár arra is jó volt, hogy az elemzők ajánlani kezdték az energiatermékeket, mint jó befektetési lehetőséget (kamat ekkor még alig volt, a részvénypiacok kifulladtak), és tényleg sok pénzügyi befektető (vagy spekuláns) elkezdett energiát (is) venni.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!