Az ellentétes folyamatok eredményeként a GKI-Erste konjunktúraindex alig változott, mínusz 3,9 pontról mindössze mínusz 4,1 pontra süllyedt. Az üzleti bizalmi index 1,4 pontról 2,2 pontra emelkedett, a fogyasztói bizalmi index mínusz 18,9 pontról mínusz 21,9 pontra esett.

Az üzleti szférán belül augusztusban a kereskedelemi cégek várakozásai határozottan, az ipariaké hibahatáron belül javultak, míg az építőipar és a szolgáltatások területén nem következett be érdemi változás.

Az ipari bizalmi index a május óta tartó csökkenés után kissé emelkedett. A rendelésállományok megítélései és a termelési várakozások egyaránt javultak, míg a készletállomány értékelése stagnált. Az építőipari bizalmi index értéke augusztusban hibahatáron belül csökkent, csak kicsit maradt el az előző havi, tizenkét éves csúcsot jelentő szinttől. Az előző háromhavi termelés megítélése ugyan számottevően romlott, de a rendelésállományé enyhén javult.

A kereskedelemben az eladási pozíció megítélése emelkedő készletszint mellett javult, míg a rendelések várható alakulásában erőteljes pozitív változást mutatott. A szolgáltatói bizalmi index augusztusban lényegében nem változott. Az elmúlt időszak üzletmenetéről alkotott vélemény alig változott, míg a következő negyedévben várható forgalomnak a megítélése kissé romlott.

A foglalkoztatási szándék - az építőipar kivételével - minden ágazatban javult. A létszám bővítését tervezők aránya minden ágazatban meghaladta a leépítésre számítókét. A legtöbb ágazatban szinte azonos az áremelésre és árcsökkentésre törekvők aránya és augusztusban mindegyik ágazatban csökkent az inflációs várakozás.

A lakosság a saját pénzügyi helyzetét és várható megtakarítási képességét valamivel rosszabbnak tartotta, mint júliusban, emellett szintén erősödött a munkanélküliségtől való félelem.

A magyar gazdaság kilátásairól alkotott vélemény a lakosság körében és mind a négy ágazatban számottevően romlott, továbbá az üzleti szférában sem különbözik már jelentősen az optimisták és a pesszimisták aránya.