Az Államkincstár legfrissebb adatai szerint az egészségügyi intézményrendszer március végén lejárt összes adóssága 61,9 milliárd forint volt. Ez nagyságrendileg a tavaly júliusi értéknek felel meg. Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára az InfoRádiónak azt mondta: "mindenképpen érezhető volt a cégek életében a konszolidáció hatása, de volt olyan intézmény ahová a december végi határidő helyett csak januárban érkezett meg a támogatás.

Rásky László szerint általában - a Kórházszövetség felmérései szerint is - az intézmények adósságállománya havonta 4-4,5 milliárd forinttal nő, ez alapján, most 65 milliárd forint lehet a teljes lejárt tartozás. A 30 napon belüli járatú számlák teszik ki az adósságállomány 30-40 százalékát és a 60 nap fölöttiek is nagyságrendileg a 30 százalékát adják a tartozásnak.

A főtitkár szavai szerint, "ami különösen fájdalmas a cégeknek, hogy vannak a követelések között tavalyi fizetési határidejűek is, ami azt is jelenti, hogy az átlagos fizetési határidő mostmár jóval 180 nap fölött van."  Az egyetemekre, a fekvőbeteg-ellátást végző intézményekre jellemző leginkább a nagy mértékű tartozás, ennek fő oka a szakember szerint, hogy "az alattuk lévő intézmények tovább küldhetik feléjük a betegeket, nekik pedig mindenképpen el kell látniuk őket."

Rásky beszélt arról is, hogy egyelőre nem jutottak előre a kormánnyal folytatott tárgyalásokon abban, hogy idén kétszer történjen konszolidáció. Azt tudni lehet, hogy az egészségbiztosítási alapban időarányosan többlet mutatkozik - tette hozzá a főtitkár. Abban reménykednek, hogy "júliusban egy 10-15 milliárd forintos juttatást sikerül adni az intézmények, ettől fel tudnának lélegezni ők is és a beszállítók is, majd november környékén újabb 30-35 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy a következő évet úgy tudják kezdeni, hogy viszonylag stabil a rendszer".