A tartós meleg és a rendkívüli mértékű vízhiány hatására július utolsó hetétől egy elhúzódó, egyre inkább fajspecifikus halpusztulás alakult ki a Velencei-tavon – írja az MTI a Magyar Országos Horgász Szövetségre (MOHOSZ) hivatkozva.

Az idei nyári halpusztulás első hullámában leginkább karika- és dévérkeszegek pusztultak el, és süllőket, balinokat, csukát is találtak. Az összegyűjtött és ártalmatlanításra elszállított mennyiség 230 kilogramm volt.

Múlt héten kezdődött a halpusztulás második hulláma, ami a tó területén szórványosan jelentkezik kisebb napi mennyiségekben. A pusztulás szinte kizárólag a harcsa fajt érinti, a faj teljes korosztályát sújtja, a legnagyobb arányban az 5-20 kilogramm közötti egyedeket.

Az elmúlt másfél hét alatt 1300 kilogrammnyi haltetemet gyűjtöttek össze és szállítottak el ártalmatlanításra.

A halegészségügyi vizsgálatok még folynak, de nagy valószínűséggel az elhullások zömét egy fajspecifikus, emberre nem veszélyes harcsavírus aktiválódása okozhatja.

A tó keleti medencéjében a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Dinnyési-kikötő öbleiben pedig a MOHOSZ kirendeltsége már hosszabb ideje folyamatosan üzemelteti a hajnali órákban a levegőztető berendezéseit a kárenyhítés érdekében. A rendelkezésre álló mérési eredmények alapján a Velencei-tó vízminősége fürdéshez, vízisportokhoz és egyéb rekreációs tevékenységekhez megfelelő.

A haltetemek elszállítási, ártalmatlanítási eljárását és annak költségeit a halgazdálkodásért felelős horgászszövetség biztosítja.

A Velencei-tó tartósan alacsony vízállása, illetve az elmúlt évtizedekben gyarapodó lágyiszapréteg miatt szükség van hosszú távon fenntartható mesterséges vízpótlási beavatkozás kidolgozására és kivitelezésére, valamint átgondolt nádművelés beindítására. A MOHOSZ a vízpótlásra vonatkozó szakmai javaslatát már tavaly megtette.

Úgy látják, a jelentős forrásigény miatt a vízpótlás megvalósítása csak kormányzati szintű támogatással képzelhető el, és a feladatot a halgazdálkodáson túl a térségi turizmus fennmaradása, valamint az itt élők életminősége érdekében egyaránt kiemelt prioritásként szükséges kezelni.