A magyar állampolgárság és útlevél megkönnyítette az "anyaországba" való áttelepedést, ugyanakkor a nyugat-európai munkavállalást is a határon túli magyar fiatalok számára - írja a Népszava az egymást követő Orbán-kormányok nemzetpolitikájáról szóló cikkében. A kisebbségi magyar oktatási-kulturális intézményrendszer olyan mértékben vált függővé a budapesti támogatásoktól, távolodott el a szomszédos országok valóságától és pályázati lehetőségeitől, hogy ha egyszer elzárul a magyarországi pénzes csap, az létüket ássa alá.

Az erdélyi Sapientia Tudományegyetem, a komáromi Selye László Egyetem, vagy a kárpátaljai II. Rákóczi Ferenc Magyar Főiskola például teljes mértékben magyarországi költségvetési forrásból működik, mint ahogy a határon túli média túlnyomó része is. Ezek az intézmények budapesti források hiányában bezárhatják kapuikat, mint ahogy több magyar szórványkollégium is, hiszen ezek már eleve úgy jöttek létre, hogy nem kötötték be őket az adott ország rendszereibe.

Kapcsolódó

Lehetett volna másképpen is csinálni, erre is van máig jól működő precedens. A dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum, a dél-erdélyi szórványmagyarság legfontosabb oktatási központja például magyar-román együttműködés eredményeként nyithatta meg kapuit 2005 őszén, és ugyanígy tették le a mezőségi magyar szórvány túlélése szempontjából meghatározó jelentőségű szamosújvári Magyar Tannyelvű Elméleti Líceum alapjait is 2008-2010 között.

A megnövekedett támogatások árnyoldalára többször figyelmeztetett Markó Béla is. Az RMDSZ 2011-ben leköszönt elnöke több interjúban és írásában hangsúlyozta, komoly veszélyeket hordoz az az utóbbi időben teret nyert erdélyi magyar közgondolkodás, amely a magyarországi támogatásokra nem többletként, hanem egyetlen közösségi fejlesztési forrásként tekint.

Ez ugyanis azt is jelenti, hogy lemond országa költségvetési kereteiből intézményeit megillető részről, hogy lemond arról az alapvető jogáról, hogy oktatási, kulturális intézményeit a román államnak kell fenntartania. A romániai magyar kisebbségi közösségnek azért van szüksége magyarországi többletforrásokra, hogy helyzetéből adódó hátrányai ellenére versenyképes legyen, nem pedig azért, hogy kiiktassa magát a romániai közéletből - véli Markó Béla.