A ReSzasz közleménye idézi az Alaptörvényt, mely szerint mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez, s e jog érvényesülését Magyarország többek között az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.

Az Alkotmánybíróság szerint a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog alkotmányi követelményként értelmezendő: az államnak azt az alkotmányos kötelezettségét jelenti, hogy a nemzetgazdaság teherbíró képességéhez, az állam és a társadalom lehetőségeihez igazodva olyan gazdasági és jogi környezetet teremtsen, amely a legkedvezőbb feltételeket biztosítja a polgárok egészséges életmódjához, életviteléhez - olvasható a közleményben.

A ReSzasz kiemeli: az Alkotmánybíróság korábbi döntései alapján az állam köteles megteremteni egy olyan intézményrendszer működésének a feltételeit, amely mindenki számára biztosítja az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének lehetőségét, azaz azt, hogy a szolgáltató intézmények hiánya miatt senki ne maradjon ellátás nélkül.

Egy intézmény sem felel meg a követelményeknek

Az alulfinanszírozottság miatt gyakorlatilag egyetlen intézmény sem tud megfelelni a szakmai és tárgyi minimumfeltételeknek, a betegbiztonság feltételeinek - állapítja meg a ReSzasz.

Több mint kétszáz háziorvosi praxis tartósan (több mint hat hónapja) betöltetlen. Felmérés igazolja, hogy ezen praxisokhoz tartozó állampolgárok korai (65 év alatt) halálozása kétszerese a magyarországi átlagnak.

Véleményük szerint a mindenkori magyar állam a magyar nemzetgazdaság teherbíróképségétől messze elmaradva költ az egészségügyre.

Nem prioritás a betegek biztonsága

Magyarország arányaiban is jóval kevesebbet költ az egészségügyre, mint a környező országok, vagyis Magyarországon nem prioritás az egészségügy, a beteg biztonsága. A régió országai nemzeti össztermékük 100 forintjából minimum 6 forintot költenek egészségügyre, miközben Magyarország csak 3,9 forintot - írja a ReSzasz.

Álláspontjuk szerint az állam fenti alkotmányos kötelezettségét az anyagi és humánerőforrás-hiány következtében elégtelenül teljesíti.

Arra kérik Magyarország kormányát, hogy emelje meg az egészségügyre fordított közkiadások mértékét, és rögzítse az Alaptörvénybe ennek minimumát, oly módon, hogy az egészségügyre fordított közkiadások három év alatt elérjék a nemzeti össztermék (GDP) 6 százalékát.

A törekvésekkel egyetértő állampolgárokat pedig arra kérik, a témában indított petíció aláírásával vegyenek részt a szervezet Emberi Konzultáció néven indított kezdeményezésében.