A magyarországi legfelsőbb bírói testület, amelyet itt Kúriának hívnak, először jelezte tegnap, hogy határozatot hoz a devizahitelek legfontosabb elemeivel kapcsolatban - kezdi beszámolóját a tegnap döntésről a Reuters. Ezzel megszabhatják az adósok jogi kifogásaira adható válaszok egységes kereteit. Az MNB adatai szerint a magyar háztartások 3,8 ezer milliárd forint (17 milliárd dollár) főként svájci frankban és euróban felvett kölcsönnel tartoznak a bankoknak.

A Kúria ígérte szerint standard eljárási irányelveket határoz majd meg a bíróságoknak, amelyek alapján azok kezelhetik a bankok ellen indított több száz ügyet. Eddig hiányzott egy ilyen úgynevezett jogegységi határozat. Az nem derült ki, hogy a legfelsőbb bírói testület a devizahitelek összes fajtájával foglalkozik-e vagy csak egyes típusokra vonatkozó döntést hoz.

Aztán jön a kormány

Várakozások szerint a Kúria december 16-án tárgyal a standard jogi eljárásokról. Ezen belül meg fogják vizsgálni azt is, hogy a devizahitelek egyáltalán jogilag érvényesnek tekinthetők-e, továbbá hogy milyen feltételek teljesülése esetén lehet egyoldalúan változtatni a szerződéseken. Az utóbbival kapcsolatban az a kérdés, meddig tekinthető átláthatónak a bankok eljárása.

Rétvári Bence, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára elmondta, hogy a Kúria határozata adja meg a kormány tervezett újabb devizahitelesekkel kapcsolatosa intézkedéseinek kereteit. Elemzők szerint a bírósági állásfoglalás utat nyit az előtt, hogy a - Reuters szerint - áprilisban esedékes választások előtt csökkentse a több ezer devizahiteles által fizetett törlesztőrészleteket.

Óvatosak lesznek

Nem várható olyan döntés a Kúriától, amely radikális kormányzati beavatkozáshoz vezet - véli Gargyán Eszter a Citigroup elemzője. A szakértő nagyobb esélyt lát arra, hogy a Kúria, összhangban a jegybank javaslatával, a kölcsönök kamataival és a devizaátváltások árfolyamával kapcsolatban fekteti le alapelveit.

Mivel a Fidesz magasan vezet a közvélemény-kutatások szerint, ezért az elemző szerint nem lenne logikus, ha a kormány valamilyen durva intézkedéssel megkockáztatná a forint jelentős gyengülését a választások előtt. A kamatmarzsok mérséklése viszont anélkül csökkentené a törlesztőrészleteket, hogy azonnal tőkeveszteséget okozna a bankoknak. Az MNB nemrégiben megpendítette a hitelkamatok korlátozásának lehetőségét oly módon, hogy maximálnák az alapkamat feletti rés nagyságát - emlékeztetett a Reuters.