A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Kevesebb mint egy hónappal a 2012-es iskolakezdés előtt az oktatási feladatok és tevékenységek több részletét is sűrű homály fedi, mivel számtalan részletszabály és feltétel nem ismert még. Mindeközben az önkormányzatoknak állást kell foglalniuk (lakosságszámuktól függően eltérő módon), hogy tudják-e vállalni a működtetési feladatokat − mondta a Napi Gazdaságnak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Az önkormányzatoktól kapott információkból hasonló kép körvonalazódik. A budapesti XIII. kerületi önkormányzatnál, ahol 5500 általános iskolás és 1900 gimnazista kezdi meg a tanévet, még nem tudják, hogy a "működtetés" mit takar, így a költségvetést sem tudják felelősen tervezni - válaszolták lapunk kérdésére.

Ki fizeti a tanárokat?

Az oktatásra idén 7 milliárd forintot költő kerületben abban bíznak, hogy a működtetési szerződésekből majd sok minden kiderül, így például az is, ki és hogyan állja a pedagógusok fizetését. A tanári juttatások módjáról és mértékéről "az intézményfenntartó központ tud felvilágosítást adni, ha majd létrejön". Ezzel kapcsolatban viszont konkrét információi vannak a TÖOSZ-elnöknek: a pedagógusok ebben az évben még a fenntartó önkormányzatoktól kapják bérüket − mondta el Schmidt Jenő. A következő évben már állami alkalmazottak lesznek, a büdzsében az önkormányzatok nem kapják meg a pedagógusbérekhez szükséges, összesen nagyjából 334 milliárd forintot. Ez csaknem 90 milliárd forinttal több az eddigi állami támogatásnál, a különbözetet az eddigi önkormányzati támogatásból (szja, illetékbevétel, gépjárműadó-bevétel 40 százaléka) veszik el. A pedagógusok fizetése így biztosított, de kérdés, hogy miből finanszírozzák majd az állami működtetésű iskolákat, illetve miből fogják ellátni hasonló feladataikat az önkormányzatok.

Az V. kerületi önkormányzat azt közölte lapunkkal, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011-es törvény szerint a köznevelési intézmények fenntartási költségeit a fenntartó, működési költségeit a működtető által évente megállapított költségvetésben kell előirányozni 2013. január 1-jétől. A négy általános iskolával és egy gimnáziummal rendelkező kerületben összesen 71 tanulócsoportot indítanak (melyből 7 a gimnáziumi), a tanulólétszám összesen 1783.

A pedagógusbérekkel kapcsolatban itt azt mondták, hogy az állami költségvetés fedezi majd a feladatok ellátásához szükséges pedagógusok és a nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak illetményét és járulékait a 2013. szeptember 1-től hatályba lépő pedagógus életpályamodell szerint. Ez egyelőre nem számszerűsíthető, de a bér és járulékai általában egy intézmény költségvetésének 65 százalékát jelentik. A Belváros 2012-es büdzséjében az oktatási ágazat működési előirányzata közel 2 milliárd forint (ebből 69 százalék az állami normatíva feletti önkormányzati támogatás). Schmidt szerint a kettős finanszírozás számtalan bizonytalanságot vet fel, ezeket mielőbb tisztázni kellene, hogy az önkormányzatok is tudjanak tervezni és garantálni a helyi oktatás feltételrendszerét.

Az idő sürget

Az idő más-más módon sürget az oktatás különböző területein. A nyár elején módosított köznevelési törvény leglényegesebb, az önkormányzatokat érintő érdemi változásai 2013. január 1-jével lépnek hatályba − emlékeztetett az elnök −, így a szeptemberi tanévkezdés az általános iskolák életében még nem hoz jelentős változást. A korábban megyei önkormányzati fenntartásban lévő középiskolák esetében viszont a módosításra már az előző tanév közben, januárban sor került, ezekben az új helyzetnek megfelelően indul a tanév. Ez tehát a TÖOSZ olvasatában azt is jelenti, hogy idén még az intézmények működtetésével kapcsolatban nincsen változás, az iskolák felújítása, állagmegóvása a korábbi évek gyakorlatának megfelelően történik.