A koronavírus-járvány után a home office-ból való visszatérés nem teljesen ugyanoda történik, ahonnan elmentek a dolgozók, mivel a legtöbben egy hibrid üzemmódba térnek vissza – mondta Rákóczi Balázs szervezetfejlesztő szakpszichológus az Mfornak. 

A jogszabályi környezet 40 százalék bejárást követel meg, és ahol ez megtehető, ott 60 százalékban távmunkában végezhető a munka. Azaz a visszatérő dolgozók már nem a Covid előtti rendszerbe térnek vissza, hanem egy hibrid üzemmódba, az pedig, hogy mindez mennyire terheli meg őket, nagyban függ attól, milyen maga a cég és a munkahelyi környezet. Több helyen is megnőtt a munkavállalók fluktuációja − tette hozzá Rákóczi.

A szakértő szerint amikor a dolgozók jelentős része legalább részlegesen távmunkából dolgozik, akkor a cégek nem látnak rá a mindennapi munkafolyamatokra. Vannak már olyan cégek, mint például a Netflix, ahol nem kell elszámolni a munkaidővel. Ők abból indulnak ki, hogy kapnak egy feladatot a dolgozók, és ha valaki egy óra alatt képes teljesíteni a heti feladatát, akkor tegye azt, őket nem érdekli, hogy a maradék időben mit csinál a dolgozó.

Ahhoz azonban széles körű szemléletváltás szükséges, hogy nyilvánvaló legyen, a feladat elvégzése szempontjából nem az számít, mennyi időt töltünk vele, hanem hogy el legyen végezve. Sok cég jön rá arra, hogy a munkát kevesebb idő alatt is meg lehet csinálni, és erre hajaznak a home office lehetőségek mellett például azok a törekvések is, hogy négynapos munkahetet vezessenek be, mert az emberek hatékonyabban dolgoznak négy nap alatt,

Rákóczi szerint vannak olyan munkavállalók, akik rosszabbul teljesítenek azért, mert aggódnak a rezsiköltségeik miatt, ez azonban szektorfüggő. Azokon a területeken, ahol a fizetésnek egy jelentős hányada rezsire és ételre, valamint alapvető önfenntartási cikkekre fordítódik, ez komolyabb gondot jelent. Mindenki érzékeli azt a fajta gazdasági, politikai közeget, ami minket körülvesz. Azok a legvédettebbek ez ellen, akiknek amúgy is sok tartalékuk van, pufferrel rendelkeznek.

 

Egy cégnél tavaly végzett felmérésükben megnézték, hogy amikor az illetők megnövekedett stresszről számolnak be, akkor az mennyiben vezethető vissza munkahelyi gyökerekre, s mennyire a személyes környezetet érintő változásokra vagy olyan külső tényezőkre, amelyeket a munkavállaló nem tud kontrollálni, például az időjárás vagy a gazdasági, politikai helyzet. Az lett a végeredmény, hogy mind a három területről megjelennek komoly stressztényezők, de nyilvánvaló, hogy ha egy munkahely stresszkezelésben gondolkozik, akkor elsősorban azokra a tényezőkre fókuszál, amelyeket képes kontrollálni.

 

Ennek keretében megpróbálják megnézni azt, hogy hogyan lehet olyan módszereket oktatni, amelyekkel az emberek gazdagítani tudják a stresszkezelési repertoárt – idézte az interjúból az Index.