A 2010-es kétharmados kormánypárti győzelem jelentős mértékben köszönhető az előző kormányok korrupciós botrányainak. Éppen ezért fontos megnézni a választások előtt, hogyan teljesített e téren a második Orbán-kormány. A K-Monitor értékelésének célja, hogy áttekintse, mit tett a kormány a korrupció ellen, bemutassa az elmúlt négy évben kialakult korrupciós mintázatokat, és felhívja a figyelmet azokra a korrupciós kockázatokra, amelyeket a következő, 2014-2018-as ciklusban - kormányzattól függetlenül - mindenképp kezelni kell.

A pozitív lépések közé sorolható a kormányzati korrupcióellenes program végrehajtása vagy az átláthatóság követelményének Alaptörvénybe foglalása - a gyakorlatban azonban a mégoly előremutatónak tűnő intézkedések sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. 2010 és 2014 között összességében az állam gazdálkodásáról szóló adatok titkosabbá, a közérdekű bejelentők kiszolgáltatottabbá, a lobbisták pedig gátlástalanabbá válhattak, mint valaha: ezekhez képest igen szerény eredmény például a korrupcióellenes képzés vagy a közszféra etikai kódexeinek bevezetése. A 2010-es választási kampányban ígért elszámoltatás - tehát a korábbi korrupciógyanús ügyek feltárása - pedig lényegében semmilyen kézzelfogható eredményt nem produkált.

A legsúlyosabb kockázatot azonban az jelenti, hogy a végrehajtó hatalom gyakorlását korábban kontrollálni képes független intézmények élén történő "őrségváltás" és a hatalom megszilárdítása érdekében tett lépések új, korábban nem létező korrupciós mintázatokat szültek. Tovább fokozta a problémát a média függetlenségének megsértése és a médiapiaci tulajdonviszonyok átalakulása. A korábban versengő piacok - például a dohánypiac, a felszámolói piac vagy az agrárszektor egyes elemeinek - politikailag motivált újraosztása főként e kontroll hiányának köszönhetően meglepően könnyen zajlott le.

Korrupciós szempontból lényegében a rendszerváltás óta a legkockázatosabb területek közé tartoznak a közbeszerzések, illetve az állami-önkormányzati megrendelések. Az elmúlt években teljesen egyértelművé vált, hogy e megrendelések jelentős része kormányközeli érdekeltségekhez került. Egyetlen példával szemléltetve: a Fidesz volt gazdasági vezetője által tulajdonolt Közgép és a cég részvételével induló konzorciumok 2013-ban az összes közbeszerzés 2400 milliárd forintos értékének nagyjából 14 százalékát nyerték meg.

A kétharmados parlamenti többség ellenére évtizedek óta megoldatlan problémákat nem sikerült kezelni - ennek akadálya tehát nem a konszenzus, hanem a politikai akarat hiánya volt. A pártfinanszírozást továbbra is rendkívül elavult törvény szabályozza, az új kampányfinanszírozási törvény pedig lényegében több korrupciós kockázatot teremtett, mint amennyit megoldott. Összességében tehát a 2010-2014-es kormányzati ciklus korrupcióellenes tevékenysége nemcsak, hogy nem eredményezett hatékony fellépést a korrupció ellen, de új, rendkívül súlyos kockázatokat is teremtett -írja a K-Monitor. A teljes tanulmány innen letölthető.