A dokumentum az alapkamat-csökkentés mellett az eredmények közül kiemeli a hitelösztönzést, a lakossági devizahitelek forintosítását, pénzügyi felügyelet szigorítását, integrálását a jegybankba, a nyereséges működést, az MKB szanálását és a Mark Zrt. megalapítását, az MNB többség tulajdonszerzését a budapesti értéktőzsdében, valamint a jegybank együttműködését a felsőoktatási intézményekkel.

A jegybank támogató monetáris politikája a defláció lehetőségének elhárítása mellett érdemben erősítette a gazdasági növekedést, és hozzájárult a gazdaság sérülékenységének csökkentéséhez - állapítja meg a jelentés.

A monetáris politikai lépések 2013 óta a gazdasági növekedés csaknem felét adták. A historikusan alacsony szintre süllyedő alapkamat valamennyi, forintban eladósodott gazdasági szereplőnél jelentős kamatmegtakarítást okozott. A költségvetés éves kamatkiadásai a GDP közel 1 százalékával.

A kis- és középvállalkozások hitelezését elősegítő növekedési hitelprogram (nhp) keretében 31 ezer vállalkozás jutott 2126 milliárd forint hitelhez, a növekedéstámogató program pedig várhatóan 250-400 milliárd forinttal, 8-10 százalékkal növeli a kis- és középvállalati hitelállományt 2016-ban.

Az MNB önfinanszírozási programjának köszönhetően 40 százalék feletti szintről 32 százalékra csökkent a devizaadósság aránya az államadósságban. A forint állampapírok banki állománya mintegy 3300 milliárdról több mint 6000 milliárd forintra emelkedett, így már a belföldi szereplők finanszírozzák a forint államadósság nagyobbik részét.

A közlemény gazdaságtörténeti jelentőségűnek nevezi az MNB által végrehajtott forintosítást, amely révén a háztartási devizahitel-állomány szinte megszűnt, és ezzel Magyarország lezárta a lakossági devizahitelek időszakát.

A jegybank szerint a pénzügyi felügyelet integrálásával megvalósult a pénzügyi szektor összehangolt felügyelete, ennek jegyében 257 prudenciális helyszíni vizsgálatot és 1202 fogyasztóvédelmi vizsgálatot folytattak le. Az előretekintő felügyelés, a módszertani megújulás és a korábbiaknál határozottabb jogérvényesítő tevékenység jelentősen hozzájárult a pénzügyi rendszer intézményszintű stabilitásának erősítéséhez.

A jegybank a fair banki törvény betartatása mellett előmozdította a fair biztosítási szolgáltatások térnyerését is.

Az MNB végrehajtotta a jövedelmezőség helyreállításához szükséges szerkezeti átalakításokat az MKB Bankban, miután 2014 végén az MNB szanálás alá vonta. Megalapították a MARK Zrt.-t, amely a rossz ingatlan portfóliók felvásárlásával gyorsíthatja a banki mérlegek tisztulását. 2015 novemberében az MNB minősített többségi tulajdonosa lett a Budapesti Értéktőzsdének, amelynek fejlesztésével egy egészségesebb szerkezetű pénzügyi rendszer jöhet létre az országban.

A közlemény szerint a kidolgozott makroprudenciális stratégia hozzájárul a növekedést fenntartható módon támogató pénzügyi rendszer eléréséhez.

A készpénzállomány megújításában az összes forgalomban lévő 10 ezer forintosnak már több mint 75 százalékát, 116 millió bankjegyet cserélt le az MNB "igényes grafikai megjelenésű, a korábbinál is biztonságosabb, új forintbankjegyekre", és zajlik 20 ezer forintos bankjegyek cseréje is.

Az összegzés szerint az MNB szakmai elismertségének növelése érdekében három év alatt 60 rendszeres jelentés, 171 szakmai cikk, 8 tematikus egyéb kiadvány és két könyv jelent meg. Megújult a Hitelintézeti Szemle és Lámfalussy Lectures Conference néven nemzetközi konferencia sorozatot indítottak.

A felsőoktatás, a közgazdászképzés és a pénzügyi oktatás rendszerének megújítása és fejlesztése érdekében 9 magyarországi felsőoktatási intézménnyel kötött az MNB együttműködési megállapodást.

Az MNB mindhárom évet nyereséggel zárta, ami 2015-ben rekordmértéket, 95 milliárd forintot tett ki. A jegybank eredménytartaléka korábban nem tapasztalt mértékűre, 150 milliárd forintra bővülhet, ami biztosítja, hogy a jegybank és programjainak működése a következő években se terhelje a költségvetést.