A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke

A jelenlegi szabályozás szerint a házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik, ami azt jelenti, hogy a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit az együttélés ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek.

Ez alól kivételt jelent, ha valamelyik házastárs különvagyonához tartozik egy vagyontárgy, tipikusan ilyen a házasságkötéskor már meglévő vagyontárgy, illetve a házasság fennállása alatt öröklés útján szerzett vagy ajándékba kapott vagyon. Fontos azonban kiemelni, hogy a házassági vagyonjog törvényben meghatározott szabályaitól a felek közös akarattal, házassági vagyonjogi szerződéssel eltérhetnek. Különösen ott lehet ennek jelentősége, ahol az egyik házastárs önállóan folytat jelentős gazdasági tevékenységet.

A vagyonközösséghez, közös vagyonhoz tartozó tárgyakat mindegyik házastárs használhatja, és ezeket a házastársak közösen jogosultak kezelni. Fontos kiemelni, hogy a vagyonközösség fennállása alatt kizárólag a házastársak közös egyetértésével lehet a közös vagyonhoz tartozó tárgyakat elidegeníteni vagy megterhelni. Ha kizárólag az egyik házastárs köt visszterhes szerződést a közös vagyonnal kapcsolatban, vélelmezni kell, hogy ahhoz a másik házastárs is hozzájárult.

Az országgyűlés által 2013. február 13. napján elfogadott új polgári törvénykönyv (Ptk.) változást hoz a családi jog, illetve a házassági vagyonjog területén. A családi jog beépül a polgári jogi kódexbe, illetve annak szabályozása lényegesen kibővül. A külön vagyontárgyak köre is szélesebb lesz: a házastárs személyét ért sérelemért kapott juttatás, illetve a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog is különvagyonnak minősül. Az új Ptk. a használat, kezelés, rendelkezés és a vagyonmegosztás tekintetében különbséget tesz a házastársak mindennapi életvitelét szolgáló és a házastársak foglalkozásának gyakorlását, az üzleti életben való részvételét szolgáló vagyon között. Jelentős változás a házassági vagyonjogi szerződések mainál részletesebb kidolgozása, illetve az ilyen szerződések országos nyilvántartásának bevezetése. A házassági vagyonjogi szerződés harmadik személlyel szemben kizárólag akkor hatályosul, ha a nyilvántartásba bevezették, amely a hitelezők érdekeit is szolgálja.


Tóth Ádám
közjegyző, a MOKK elnöke